A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)

3. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 19. Radácsi Gábor (TIVIZIG): A Keleti-főcsatorna üzemrendjének sajátosságai szélsőséges vízgazdálkodási helyzetekben

4. kép A Keleti-főcsatorna avató ünnepsége, Bakonszegi zsilip, 1956. Az eredetileg hajózó és öntöző főcsatornának tervezett Keleti-főcsatorna csak öntöző főcsatorna maradt. Pedig 1956-ra a főcsatorna mellett a hajózható utat is kiépítették. Viszont nem épültek meg a hajózsilipek, s ezért a három bögére osztott Keleti­főcsatornán hajózni nem lehet. Az 1970-es években ugyan megépült a balmazújvárosi hajózsilipen a felső fő, ami Tiszai okig lehetővé tette a hajózást, de ennek a szakasznak a hasznosítása jelentéktelen. Megépültek viszont a Keleti-főcsatornát keresztező belvizes vízfolyások bújtatói - 10 db - a főcsatorna medre alatt. Ugyancsak megépült 9 db mellékcsatorna vízkivételi műtárgya, s kisebb hiányosságokkal a depónia. 1967 után épült a Nyugati-főcsatorna beeresztő zsilip Tiszavasvárinál, a főcsatorna 4+234 km szelvényében. A Keleti-főcsatorna mellett elterülő öntözőfürtök vízellátását minden öntöző-főcsatorna kiágazásánál vízkivételi zsilipek biztosították. Összesen 12 fürt főcsatornát terveztek kiépíteni úgy, hogy nagy részén kihajózás is legyen, ezért a vízkivételi zsilipek egyúttal kishajók átzsilipelésére is alkalmasak voltak. A Keleti­főcsatornán át lebonyolódó forgalom biztosítása érdekében 20 db vasbeton vonókábeles közúti ívhíd is megépült. A hidak fesztávolsága 45-60 méter között változott. 9

Next

/
Thumbnails
Contents