A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 29. Petróczki Zsófia (ÉDUVIZIG): Az 1965. évi árvíz során kialakult altalajproblémák és visszatérésük napjainkban
Buzgárelfogások a Mosoni-Duna bp-i töltésénél, Kisbácsánál. 12. kép Buzgárelfogás Kisbácsánál Egy nagyon veszélyes buzgár tört fel június 11-én Győr-Révfalu egyik utcájában, az árvédelmi töltéstől kb. 60 m-re egy ház pincéjében. A buzgár a bejelentésig már jelentős mennyiségű anyagot kihordott. A helyzet kritikus volt, mert a pince fenekén a buzgárból érkező víz teljes mennyisége rögtön a szennyvíz-csatornába folyt be, melyet a révfalui híd lábánál állandóan szivattyúztak. Az épület megsüllyedt, a buzgár felett lévő lakóház falai megrepedeztek. A pince feneke a Duna vízszintje alatt kb. 3,5 m-re volt. A buzgárt sikeresen elfogták a pince egyes helyiségeinek homokzsákos elzárásával, illetve a szennyvíz-csatornába vezető nyílást is lezárták. A lezárások után az egész pince megtelt vízzel és a buzgár működése megszűnt. Utólagosan megállapították, hogy a buzgár kb. 10 m -nyi homokot hordott ki a talajból. 2. Az 1965-ös árvíz után megvalósult fejlesztések Az 1965. évi árvíz ismételten rámutatott azokra a megállapításokra, hogy a töltés szivárgással szembeni ellenállása az idők folyamán csökken, sőt meg is szűnhet. A töltések anyagukkal és méreteikkel nem feleltek meg a várható magas vízállásokkal szemben. 2.1. Megvalósult fejlesztések a Duna jobb part mentén A Duna jobb parti védvonal (01.03. Vének-Dunaremete, 01.04. Dunaremete-Raj k ajtelj es hosszán megerősítették a töltést, a töltés mentett oldali kavics háttöltést „kapott”. A Püski zsilipet elbontották és az erős fakadóvíz képződés miatt a Zátonyi-Duna vizét átkormányozták a Nováki-csatornába. A Zátonyi-Duna vize Novákpusztánál torkollik a Mosoni-Dunába. Kiépítették a végleges szorítógátrendszert, és a töltés menti mély terepeket, holtágakat és anyaggödröket szükség szerint feltöltötték. A 2002. évi árvizet követően, Vének térségében (0+000-0+500 tkm) a „Véneki tónak” nevezett legmélyebb mélyvonulat kavicspaplant kapott. A védvonal egyik legmélyebb terepalakulati része volt. A 2002-es árvíz során ugyancsak problémát jelentett a Nagybajcsi terület. Fakadóvíz feltörés, valamint buzgárcsoport jelentkezett, így aPallagi-tónak nevezett terület feltöltését, valamint a terület szélének tisztítását (bokrokkal sűrűn benőtt) irányozták elő a telepített erdőig. Az 1800-as évek végén a leírások szerint töltésszakadás volt e területen, mely mély kopolyát mosott ki.A töltésszakadásból származó kopolya a környező terephez képest 3-6,5 m mélységű volt. Ennek betöltése több ütemben történt, az elmondások alapján a mentett oldali sáv szélén a betöltést az 1970-es évek elején 8
