A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 21. Dr. Nagy László (BME): Kopolya
9 talajtörés következtében. Az iszapos homok talajt több mint 4 ha-on mosta el a víz. A gátszakadás 250 méter hosszúra bővült, a kopolya átterjedt a vízoldalra is. A kopolya legmélyebb pontja a mentett oldalon a töltés tengelyétől 50 méterre 10,5 méter, a töltés tengelyben 12 méter és a mentett oldalon a töltés tengelyétől 25 méterre 9 méter volt a terepszint alatt. A terület helyreállításához 216400 m földet építettek be. • A kopolyák és a hozzá tartozó talajviszonyok tekintetében a legpontosabb adatok az 1956 évi jeges árvíz gátszakadásiról maradtak fenn. (ABKSZ 1978) • 1980-ban a Kettős-Körös jobb parton a hosszúfoki szivattyútelepnél keletkezett gátszakadás. A gátszakadásnál a kopolya a vízoldalra is annyira átterjedt, hogy a szokással ellentétben a szádlemezes elzárást a mentett oldalon kellett készíteni (Szakértő bizottsági jelentés, 1980). Az utolsó lemez beverésekor az alvíz és felvíz magasságkülönbsége még csaknem 50 cm volt. • Az utolsó 60 évben Magyarországon 183 db árvízvédelmi gát szakadásából 72 esetben (39%) rendelkezünk megbízható információval a kopolya létéről vagy hiányáról. A kopolya képződés statisztikai elemzésénél nem csak azt kell vizsgálni, hogy mikor, milyen feltételek között keletkezik kopolya, hanem azt is, hogy amikor nem keletkezett; annak mi volt az oka. A Kárpát-medencei 49 db. ismert kopolya esetén csak 22 esetben (45%) van információnk a kopolya területéről, és 36 esetben (73 %) a mélységéről (2. táblázat). A kopolyák átlagos mélysége 5,7 méter a terepszint alatt, átlagos területük 8260 m a 2. táblázatban feltüntetett maximális és minimális értékek mellett. Átlagosan 43000 m3 talajt kellett beépíteni a kopolyába (20 adat alapján). Kétségtelen tény, hogy a kopolya méretével kapcsolatban ott maradtak fenn adatok, ahol azok helyreállítása jelentős költséget igényelt, így az átlagos területre illetve az átlagosan beépített helyreállítási térfogatra meghatározott értékek valószínűleg magasabb értéket mutatnak, mint egy bővebb adathalmaz esetén. 2. táblázat Kopolyák jellemző méretei Kopolya min. átlag max. Adatok száma Mélysége m 0,4 5,7 15,0 36 Területe nr 100 8260 40700 22 Térfogata m3 200 43600 216000 20 Összesen 35 olyan kopolyáról tudunk, ahol információ van a kopolyáknak a gát keresztmetszeten belüli elhelyezkedéséről. Ezek közül csak a mentett oldalon volt kopolya 8 (23 %), csak a töltés (koronája) alatt volt kopolya 7 (20 %) esetben, a mentett oldalon és a töltés alatt volt 5-ször (3. táblázat). Abból a tényből, hogy csak a vízoldalon illetve a vízoldalon és a töltés alatt egyetlen egyszer sem volt kopolya egyértelműen következik, hogy kopolya a mentett oldalon, a töltésláb közelében keletkezik, vagyis a kopolya képződési helyéről felállított elképzelés helyes (3. táblázat). _______________3, táblázat Kopolya elhelyezkedése a gát keresztszelvényében Kopolya Víz oldalon Töltés alatt Mentett oldalon Víz oldalon 15 Töltés alatt 7 5 Mentett oldalon 8
