A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 20. Dr. Nagy László (BME): Buzgár és megfolyósodás
Meg kell jegyezni, hogy zagygátak tönkremenetelével kapcsolatban több olyan szakértői vélemény is készült korábban, melyek szerint a gátszakadást liquefaction okozta, de földrengésről az adott tönkremenetelnél nem számoltak be. Ez azt jelenti, hogy a laza zagyból készült zagygátaknál a megfolyósodás (liquefaction) statikus terhelés hatására is kialakulhat, a talaj szerkezetben törés következik be és hirtelen egy kisebb hézagtényezőjű állapot alakul ki. Ez a folyamat hasonló, mint a lösz talajok roskadása azzal a különbséggel, hogy a zagy telitett állapotban van, és a „roskadás” az egyre növekvő terhelés hatására következik be. (A roskadás szó azért van idézőjelben, mert a geotechnikában a roskadás a lösz makroporózus szerkezetének tönkremenetelére van fenntartva.) Analógia a tönkremenetelek között A bemutatottak alapján az analógia egyértelmű a három tönkremeneteli mechanizmus között. Árvíz esetén is pórusvíznyomás növekedés van, ugyanaz a szemcsetartomány a legveszélyeztetettebb, és hasonló a felszíni megjelenési forma is. Ugyanaz a jelenség, a szem szerkezet, csak a kiváltó ok eltérő (Id. 1. táblázat). A zagykertészkedéssel készült zagygátak „roskadása” is pórusvíznyomás növekedéssel jár, mert telített anyagról van szó, ugyanakkor a zagygátak ilyen típusú anyagáról kevesebb információval rendelkezünk. 1. táblázat Buzgár jelenség kialakulásához vezető folyamatok Árvízi buzgár Liquefaction Zagygát Kiváltó ok Vízterhelés hatására a szivárgó víz nyomásának növekedése. Kritikus hézagtényezőnél lazább talaj földrengés okozta tömörödése. A laza zagy saját súlya alatt elveszti a szerkezetét, „roskad” és tömörödik. Pórusvíznyomás Növekedés kvázi statikusan Hirtelen Hirtelen Talaj Finomszemcsés talaj (linóm homok, iszapos homok, homokos iszap), alapvetően alacsony egyenlőtlenségi mutatóval. Jelenség A pórusvíz a leggyengébb pontokon keresztül a felszínre tör, talajból kiáramló víz szemcséket hoz magával. Irodalomj egyzék Muhara K. (1985): Stability of natural deposits during earthquakes, Proc. 11th Int. Conf. on Soil Mechanics and Foundation Engineering, 1, Rotterdam, pp. 321-376, Balkema. Muhara K. (1993): Liquefaction and flow failure during earthquakes, Géoteclmique 43(3), pp. 351-415. Horváth E. (2001): A Tiszasasi buzgár: a „Kinizsi vár”. Hidrológiai Közlöny, 81. évf. 3. szám, pp. 177-188. Nagy L. (1999): A Tivadari buzgár vizsgálata. Szakértői vélemény, kézirat. Nagy L. (1999): A Tivadari buzgár, 17. MHT Vándorgyűlés Miskolc, 1. kötet, pp. 130-146. Nagy L. (1999): Az 1998. novemberi Tivadari buzgár vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 79. évf., 4. szám, pp. 217-222. Nagy L. (2000): Az árvízvédelmi gátak geotechnikai problémái. Vízügyi Közlemények, LXXXII. évf., 1. füzet, pp. 121-146JSSN 0042-7616. Nagy L. (2000): Talajmechanikai vizsgálatok végzése a Tiszasasi buzgár környékén. Talajmechanikai szakvélemény. Kézirat. Nagy L. (2002): Geotechnical Aspects of 200 Years Dike Failures in the Carpathian Basin. 12th Danube- European Soil Mechanic and Geotechnical Conference, Editor: Deutsche Gesellschaft für Geotechnik, Publisher: Verlag Glückauf, Passau, pp. 189-192, ISBN 978-377-395-973-7, 963-472-657-7. Nagy L. (2003): A Dombrádi buzgár vizsgálata. Vízügyi Közlemények külön szám, 1. kötet, pp. 205-215. Nagy L. (2006): Szentendrei buzgár vizsgálata. Talaj mechanikai szakvélemény. Nagy L. (2010): Árvízvédekezés a településeken, Innova-Print Kft. nyomda, ISBN 978-963-06-7458-4. 2009, 2. kiadás 2010. Nagy L. (2010): Buzgárok, XXVIII. MHT Vándorgyűlés, július 7-9. Sopron, 3. szekció, 24. cikk, ISBN 978- 963-8172-25-9. Nagy L. (2010): Hogyan is mennek tönkre az árvízvédelmi gátak?, XXVIII. MHT Vándorgyűlés, július 7-9. Sopron, 3. szekció, 22. cikk, ISBN 978-963-8172-25-9.
