A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 17. Kerékné Tóth Beatrix (ÉDUVIZIG): Az Ikva-völgy árvízi biztonságának fejlesztése árvízcsúcs-csökkentő tározók figyelembevételével
2. ábra, Áttekintő helyszínrajz a Sopron feletti tározókról A két tározó műszaki paramétereit az alábbiak: Sopron- többfunkciós tározó kialakítása az Ikva-patak 50+650 km szelvényében Vonalvezetés és keresztszelvényi kialakítás: Az Ikva-pataki árvízi tározó az 50+650 km szelvényben völgyelzárással készül. Vízgyűjtőterülete: 30,45 km2. Sopron- Többfunkciós tározó kialakítása a Sós-patakon 2+223 km szelvényben Vonalvezetés és keresztszelvényi kialakítás: A Sós-pataki tározó állandó és vízpótló valamint árhullámcsillapítási funkcióval is rendelkezik. A tározó a Sós-patak 2+223 km szelvényben völgyelzárással készül. Vízgyűjtőterülete: 9,61 km . Az Ikva vízgyűjtőjének karakterisztikája miatt (Sopron alatt az Arany-patak jelentős árvízhozammal terheli a patakot) mindenképp indokolt a Sopron alatti vízfolyás-szakaszon is az árhullámcsúcsok tározással történő csökkentése. Erre a tényre a 2001.-es tanulmány is felhívta a figyelmet. Ennek megoldására topográfiailag alkalmas helyszíneket jelöltek ki, és vizsgáltak meg az Ikva-patak Sopron és Fertőszentmiklós közötti szakaszán. A következőkben a vizsgálatok eredményének áttekintésével javaslatot teszek arra, hogy műszaki és gazdaságossági megfontolások alapján a Sopron felett kialakítandó tározók mellett mely megvizsgált helyszín kiválasztásával csökkenthető megfelelő mértékűre az Ikva-völgy árvízi veszélyeztetettsége. 5.1.2 Sopron alatti tározók ismertetése A 2001-es tanulmány méretezési adatainak felhasználásával megvizsgáltam a Sopron alatti Ikva szakaszra koncepcionálisan tervezett árvízcsúcs-csökkentő tározók becsült hatásai a vízrendszer mértékadó vízhozam-hossz-szelvényére. Ennek alapján javaslatot teszek a vízgyűjtőn a létesítendő tározók számának és helyének kijelölésére vonatkozóan. 11
