A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 17. Kerékné Tóth Beatrix (ÉDUVIZIG): Az Ikva-völgy árvízi biztonságának fejlesztése árvízcsúcs-csökkentő tározók figyelembevételével
2.2Az Ikva-patak vízrendezési célú rendezésének történeti áttekintése, történelmi nagyvizek 2.2.1 Az Ikva-patak vízrendezési célú rendezésének történeti áttekintése Az Ikva-patak mederrendezésére alapterv készült, először 7.460/1964 számon, majd e tervnek és az időközbeni tapasztalatok felhasználásával 1987-ben, 32.991/87 tervszámon. A továbbiakban az 1991. és 1996. évi árvizek hatására és az egyéb külső tényezők megváltozása miatt szükségessé vált a teljes koncepció aktualizálása, és egy új terv készítése, műszakihidrológiai-hidraulikai vizsgálatra támaszkodva, melynek készítése 2001. évben fejeződött be. A meder belterületeken az NQi_3%-os, külterületen az NQio%-os árvizek elvezetésével számolt. Ezek mellett jelentősebb beavatkozások voltak a Kópháza és Sopron feletti mederátvágások, belterületi mederrendezések. Az 1990-es évek elejétől kezdődően további munkálatok történtek a belterületi levezető-képesség biztosítása érdekében. Elkészült a soproni Híd utca és Anger-rét közötti szakasz medersüllyesztése, valamint - egyéb belterületi vízlevezetési vizsgálatok mellett - kiemelten, a Nagycenk árvízvédelmi biztonsága megteremtését biztosítandó tervezés, mely az Ikva-patak mellett annak mellékágát és az Arany-patak torkolati szakaszát is érintette. Az 1999-es évtől több tanulmány készült a Sopron város fölötti árvíztározás és belterületi vízrendezés tekintetében, melyek iránymutatásával 2007- ben elkészült ennek tender terve, ill. a Sopron Apácakert vízjogi létesítési engedélyes terve. Ki kell emelni a Petőháza területén megépített mederkorrekciót, töltéserősítést, oldalbukó átépítést. Elkészült a fertőszentmiklósi 85 sz. közlekedési főút fölötti bal parti depónia erősítése, magasítása. A teljes hosszúságú medret keresztező műtárgyak: 31 db közúti és dűlőúti híd, 5 db vashíd, egyéb gyaloghidak. A műtárgyak jelentős része átépült, a mértékadó nagyvizek átvezetésére nagyrészt megfelelnek. (VGT, 2009) 2013. évben a Kardos-ér torkolatától az Ikva-patak torkolati szelvényéig a középvizi meder jókarba-helyezése megtörtént. A mederbe bedőlt fák valamint a vízfolyás rézsűjében található, a víz levonulását akadályozó növényzet eltávolítást végezték el a kivitelezés során. Az alsó szakasz mellett található depónia karbantartását követően a teljes szakasz fenntarthatóvá, közlekedésre alkalmassá vált. 2.2.2 Az Ikva történelmi nagyvizeinek áttekintése Az Ikva-patak vízgyűjtő területén évszázadok óta Sopron városa a legjelentősebb település. Sopron városát átszelő két patak, az Ikva-patak és a Rák-patak az elmúlt évtizedekben, évszázadokban többször okozott kártételt, veszélyt a város lakói számára. A fennmaradt feljegyzésekből a következő árvízi eseményeket mutatom be: 1648.június 16-án az árvíz a Kovácsszemek (mai Kisvárkerület Ikva-patak menti házai) házaiba az ablakokon keresztül tódult be. A Szélmalom utcában Hauer György kádár, állatállománya fulladt a vízbe. A Rózsa utcában Schneider pék fásszínjét vitte magával a megáradt Ikva-patak. 1787. május 5-én és 7-én az Ikva-patak vize olyan magas volt, hogy elöntötte a Rózsa utca, a Szélmalom utca és a Kovácsszer-patak felöli lakásait. 1813-ban az nyár szokatlanul száraz volt. Szeptember 8-10-én az állandó esőzés folytán az Ikva-patak vize elérte az 1787-es szintet és Cenkig elöntötte a határt. (Juhász et.al., 2008.) A webes adatgyűjtés közben találtam rá egy soproni borosgazda (Iváncsics Zoltán) feljegyzésére: „1833. szeptember 21-én az Ikva-patak partján minden korábbinál magasabb vízállást mértek A tartós esőzések következtében kialakult árvíz nem kímélt semmit. A Rózsa u. 1. számú 4
