A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)

2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 16. Katona Lászlóné - Somogyi Katalin (NYUDUVIZIG): Árvizes fejlesztések hatása a Pinka és a Répce vízfolyáson 50 év távlatában

Ásás

Repce-völgybe a

határszelvényben két vízfolyás lépett be. Az egyiket Répcemalomcsatornának nevezték, a másikat pedig „Ásás”-nak, mely árapasztó jellegű volt. Az árapasztás osztrák területen, Lutzmannsburg községnél

árapasztó zsilippel történt.

A két ág Bük községnél egyesült. Ettől kezdve Répce néven folyt tovább egészen Répcelakig, ahol az árapasztó csatorna kitorkollása van.

Az 1700-as évek végétől a Répce vízenergiáját malmokkal maximális mértékben hasznosították.

Bük és Répcelak között a Répce főmederre települt malmok érdekeltségi szakaszai összeértek.

Az 1920-as évek végétől a Kultúrmérnöki Hivatal egységes koncepció alapján az összes műtárgyat 50 m3/s vízemésztő képességre építette ki, a csatlakozó mederszakaszokkal együtt.