A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 2. Andrási Gábor (NAIK) - Kiss Tímea (SZTE): Kanyarulatfejlődés tér- és időbeli változásának vizsgálata a Dráva horvát-magyar szakaszán
Összegzés - A vizsgált kanyarulatokban leszűkült a Dráva medre (13-21 %-al)- 1975 előtt még a gyakori árvizek és a magasabb közepes vizek építették a belső ívet ____> majd 1982 és 1989 után (0,3-0,75 m) lesüllyedtek a vízszintek , így a zátonyfelszínek szárazulattá válásával növekedtek az övzátony-felszínek -A zátonyok stabilizálódása nem egyenletesen történt (1994-98: 25-28%, 2002-2004:13,5-15 %) A partépülés ütemét a parterózió is folyamatosan követte A parthátrálás mértékét, így a folyóba kerülő anyag mennyiségét befolyásolja:- a vízjárás (magasabb vizek dinamikusabban pusztítják)- a pusztuló part tulajdonságai (hossz, magasság, sodorvonallal bezárt szög) Gola melletti kanyarulat:-medertágulatban alakult ki, sziget partba olvadásával - morfológiai képe jelentősen átalakult -a dinamikusan pusztuló part veszélyezteti az árvízvédelmi töltést Heresznye melletti kanyarulat:- egyágú mederből álló szakaszon jött létre - kisebb mértékben változott- a különböző magasságú partszakaszok eltérően formálódnak- a partpusztulás következtében két ágra szakadhat a meder (sziget) Egységesebbé vált és leszűkült a meder > dinamikus kanyarulat fejlődés indult el a Dráva vizsgált szakaszán
