A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
9. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 7. Richter József - Fejes Lórinc (KÖTIVIZIG): Két Közép-tiszai ármentesítő társulat tevékenysége a XX. Század elején
BEVEZETES „Az öntözések és öntöző csatornák terén Olasz- és Spanyolország után éghajlati viszonyainál fogva hazánk van arra utalva, hogy az öntözéseket a legkiterjedtebb mértékben felkarolja és alkalmazza. Öntözhető területe nagyobb, mint a fentebb említett két országnak, azonban különösen a Tisza völgyében a vízmennyiség sokkal kevesebb, semhogy magának az ártérnek az öntözésére is elégséges volna. A közérdekű öntöző csatornák létesítése tárgyában alkotott 1910:XXX. t.-c. megadja a törvényes alapot arra nézve, hogy állami hozzájárulással öntöző társulatok alakulhassanak; hogy az öntözés ügye mindennek dacára nagyon kevés tért hódít gazdasági kultúránkban, annak oka első sorban, hogy igen nagy befektetést és évi fenntartást igényel, másodsorban pedig, hogy öntözés csak bő trágyázás és intenzív kezelés mellett tartható fenn. Az istállótrágya a szántóföldekre is kevés, a műtrágyák pedig igen költségesek és nem is minden talajviszonyok között vannak még teljesen kipróbálva. A vadvizes, vagy talajának kötöttsége következtében alagcsövezésre szoruló területek kiterjedése hasonló több millió holdra tehető az ország dombos és hegyvidéki részeiben. ” 3/40
