A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
9. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 2. Horváth Vera (Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum): Térképek nyomában a Lajta mentén
A térképen a Lajta folyóval párhuzamosan egy csatorna vonala látható, amit Megyei csatornaként, Vármegyei árokként nevezetek. Az árvízi szempontból igencsak veszélyeztetett Moson vármegyei szakaszon volt az elképzelés, hogy nem a főmedret mélyítik, hanem külvízcsatomákkal vezetik le felesleges vizet. A térképen már feltüntetett csatorna volt az első, mely a megye költségén épült az 1790-es években. A térkép 1814-es árvíz évében készült, és ez magyarázza azokat a jelzéseket is, amelyek a töltés megrongálódását mutatja. Továbbá látható a Hegyeshalomra vezető út, négy fokot átívelő híddal. Megnevezett egy másik levezető csatornát is, aminek nyoma azonban későbbi térképeken nincsen. Ismeretes, hogy Laáb Gáspár is tervezett egy árapasztó csatornát: a folyó jobb partján épült meg az Új Kanális és 1818-ban kezdték kiásni. A csatorna elkészült, azonban nem minden érintett és mérnök vélte ezt a helyes megoldásnak. Több terv és még több vita után amellett döntöttek az érdekeltek, hogy a Lajta főmedrét kell rendezni. A munka 1847-ben kezdődött Godinger Károly Moson vármegyei mérnök vezetésével. Az ő neve azonban már ismerős a múzeum gyűjteményéből, mert egy másik eredeti dokumentmunk pedig az ő munkája. Térképe 1836-ban készült a folyó Lajtakátai részéről. Kép3: Godinger Károly térképe 1836-ból 1851-ben Fényes Elek így írta le a települést: „Gátba, (Gattendorj), horváth falu, Mosony vmegyében, Pozsonyhoz 1 1/2 mfldnyire, a Lajta jobb partján, hol az egy szigetet képez. Itt jön össze a Pozsonyból Sopronba vivő ország- és postául; a Mosonyból Brucknak vivő országuttal. Lakja 1058 kath., 3 ágostai, 171 zsidó. Kath. paroch. szentegyház. Synagóga. Vendégfogadó. Tehenészet. Uradalmi nemesített birkatenyésztés. Négy kerekű vízimalom. Szép urasági kastély, pompás angol kerttel együtt, mellyel egész hosszában a Lajta szőke habjai nedvesítenek, s mellynek természeti szépségét a mesteri müvészkéz a nagy ritkaságu honi és külföldi csemeték és növények még sokkal