A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)

8. szekció. VIZES ÉLŐHELYEK VÉDELME - 10. Unyi Miklós - Dóka Richárd (KNP): A Kelemen-széki élőhely-rekonstrukció főbb hidrológiai vonatkozásai

teljes hosszában történő vízszállítása már jóval korábban megszűnt a Zab-szék melletti szakaszok helyenkénti betöltése, intenzív szántógazdálkodás, és az 52. sz. közút megépítése által, a Kelemen-szék körüli 2,5 km hosszú szakaszának jó tennészetességi állapota feltételezhető a tápcsatorna megépítése előtt is. Nagyvizes időszakban a Kelemen-szék és a Fehér-szék egy keskeny (100-200 m szélességű) szakaszon összeért, ami a Lencsés-ér egykori természetes becsatlakozásának helye is. A tápcsatorna létrehozása felülírta a vízrendszer addigi működését, a természetes úton az éren át érkező vizek megrekedtek a Kelemen-széktől É-ra, míg a két szikes tó között futó szakasz a csatomameder kialakításával a Kiskunsági-főcsatorna vizét volt hivatott szállítani. Azon a szakaszon, ahol a két szikes tó összeért, a tápcsatorna magassághiányos szakaszán át édesvíz juthatott a szomszédos mélyfekvésű területekre. A tápcsatorna teljes betemetése a Lencsés-ér medréig húzódó szakaszon valósult meg, a természetes nyomvonalon futó szakaszon csészeszelvényű medret alakított ki a nemzeti park igazgatóság. 10. kép: A Lencsés-ér egyik kanyarulata (fotó: Dóka Richard) 6. Élőhely-rekonstrukciós projekt A Felső-Kiskunsági szikes tavak területegység kezelési terv tervezete az alábbi természetvédelmi stratégiákat fogalmazza meg, melyek az élőhely-rekonstrukció szükségességét is alátámasztják:- A természetes és az emberi hatással jelentősen nem módosított szikpadka-területeken a terepviszonyok megváltoztatásának, roncsolásának tiltása, a természetes keletkezésüket és pusztulásukat előidéző hatások biztosítása mellett.- Az antropogén eredetű, természetes vízmozgást gátló, a pusztai tájképet negatívan befolyásoló, valamint egyes természetvédelmi oltalom alatt álló természeti értékek populációit részben vagy egészben elszigetelő vízjogi üzemelési engedéllyel nem rendelkező nyomvonalas földművek betemetése, szilárd építményeik eltávolítása vagy felhagyása (pl. árkok, magasvezetésű csatornák, védelmi rendeltetéssel nem bíró gátak stb.).- A védett természeti terület alapvetően fátlan tájjellegének, tennészetközeli állapotú élőhelyeinek megőrzése.- A szikes tavakhoz, szikes mocsarakhoz és a szikes sztyeppekhez kötődő élőlények számára optimális élőhely-komplex fenntartása és rehabilitációja.

Next

/
Thumbnails
Contents