A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)

8. szekció. VIZES ÉLŐHELYEK VÉDELME - 10. Unyi Miklós - Dóka Richárd (KNP): A Kelemen-széki élőhely-rekonstrukció főbb hidrológiai vonatkozásai

2. kép: Eltérő jellegű vizek keveredése (légifotó: Biró Csaba)

A vízkémiai és fizikai paraméterek vizsgálati eredményein túl a kiédesülést a szikes tóban megjelenő nádas növényzet is indikálja. A Böddi-szék esetében az érintkező csatornaszakasz melletti elnádasodás az alacsony depónia-szakaszokon (ahol a csatorna vize leggyakrabban jut be a szikes tómederbe), és az egykor a gazdálkodást segítő árokrendszer torkolati pontjainál a leginkább előrehaladott.

A Kelemen-széken 1980-ban készült fotó és a 2012-as állapot összehasonlítása (3. és 4. kép) nem mutat jelentős változást, mindössze a tápcsatorna medrét és szegélyét borítja összefüggő nádas. Emellett a csatorna töltésén megindult a fásszárú vegetáció megtelepedése is. A Kelemen-szék esetében a nem összefüggő nádas foltok kialakulása is feltételezhetően a kiédesüléssel áll kapcsolatban, de a folyamatok közötti kapcsolat pontosítása csak további vizsgálatok elvégzése után lehetséges.

3. kép: A Kelemen-szék látképe 1980-ban (fotó: KNPI archívum)