A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
8. szekció. VIZES ÉLŐHELYEK VÉDELME - 1. Déri Lajos - Horváth Gergely - Tóth Julianna (SOLVEX): Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja
A rehabilitáció mellett felújításra kerültek a duzzasztómű villamos- és gépészeti berendezései. Ezzel olyan duzzasztott vízszint állítható elő, mellyel a turisztikai szezon a jelenlegi időtartamához képest meghosszabbítható. A beavatkozások eredményeképpen a szakasz a lakosság számára megközelíthetővé vált. A térség rekonstrukciójával a műtárgy ökológiai és turisztikai átjárhatóságát biztosítottuk. 3.1.2. Győr Győrt “a folyók városának” nevezik. Az elnevezés találó, mivel a városon több folyó halad keresztül, és a környezetében is több vízfolyás található. Ehhez képest sajnálatos, hogy a vizek “kihasználtsága” a lehetőségekhez képest rosszabbodott. Győr belvárosában a Mosoni-Duna, sőt a Rába vízszintjeit is alapvetően a Dunán, a Mosoni- Duna torkolatánál kialakuló vízállások határozzák meg. A Duna vízjárásában az utóbbi évtizedekben bekövetkező negatív változások kedvezőtlen hatással voltak a város vízszintjeire is. Az utóbbi 30 évben a Mosoni-Duna és a Rába torkolati szakaszán a kis- és középvízszintek süllyedése figyelhető meg. Ez a burkolatok állékonysága valamint városképi szempontból is egyaránt kedvezőtlen. A szűk vízfelület és az év nagy részében láthatóan iszappal borított, rendezetlen kőfelület (3. kép) rontja a vízpartok esztétikai hatását, megnehezíti annak megközelíthetőségét, a stégek biztonságos elhelyezését. 3. kép: A Mosoni-Duna Rába torkolat feletti szakasza Győrben (feliszapolódott meder és a távlati cél) Célunk volt, hogy a meglévő lábazati- és rézsűbiztosítás, valamint a parti burkolatok átalakítása illetve újak tervezése során a vízpart esztétikai hatása mind a jelenlegi hidrológiai helyzetben, mind pedig a torkolati vízszintemelést követően kedvezőbben alakuljon. A tervezés során szempont volt, hogy lehetőségek szerint csökkenjen a feliszapolódás és javuljon a vízpartok megközelíthetősége. Fontosnak tartottuk a tervezés során, hogy azokon a részeken, ahol árvízvédelmi szempontok, a hidak állékonysága vagy egyéb okok miatt nem indokolt a burkolt felület, azok részleges visszabontásával minél nagyobb vízparti zöldterület alakuljon ki a 3. képnek megfelelően. Különleges kihívást jelentett Győr belterületén (a Kettős-híd és a Kossuth-híd közötti folyószakaszon), hogy a vízgazdálkodási célok elérése mellett egy esztétikus, a lakossági igényeket és a városképbe való illeszkedést is kielégítő beavatkozás valósuljon meg. Ennek 11/18
