A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
8. szekció. VIZES ÉLŐHELYEK VÉDELME - 1. Déri Lajos - Horváth Gergely - Tóth Julianna (SOLVEX): Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja
Különböző időpontban készült helyszínrajzok és hossz-szelvények, űr- és légi felvételek, a geodéziai mérések értékelése valamint a vízi és szárazföldi bejárások tapasztalatai alapján tárták fel a meglévő és a rehabilitációra javasolt lefűződött mellékágakat, folyó menti laposokat, kubikgödröket, vizes élőhelyeket, potenciális ívóhelyeket. A projekt indulásakor a Beruházó 19 vizes élőhely, 38 sziget és 6 holtág rehabilitációját tervezte megvalósítani. A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósággal való előzetes egyeztetés alapján azonban a tervezett beavatkozások száma csökkent. Számos rehabilitációra szánt helyszínt jelenlegi állapotában természetvédelmi szempontból értékes területnek ítélték, állapotukat kedvezőnek tartották, ezért a beavatkozások egy részét természetvédelmi szempontból nem javasolták megvalósítani. 2.2. Részletes megvalósíthatósági tanulmány A Támogatási Szerződés értelmében részletes megvalósíthatósági tanulmányt kellett benyújtani a Közreműködő Szervezet felé, hogy a döntéshozók megfelelő információt kapjanak mind szakmai, műszaki és pénzügyi szempontból. A Mosoni-Duna belterületi szakaszainak rendezésére, holtágainak, egyéb csatornáinak, vizes élőhelyeinek, szigeteinek a szigetek mellékágainak, valamint a Lajta folyó alsó szakaszának rehabilitációjára a "köztes RMT"-ben két reális fejlesztési irány vizsgálatára került sor: • Az „A” változat szerint a megfelelő szabályozási szélesség kialakítása során - a Győr városi, beépített szakaszokon kívül - valamennyi belterületi mederszakaszon a vezetőművek és terelőművek a kotrás során kitermelt anyagból kerültek megépítésre. A Mosoni-Duna Győr belterületi szakaszán a mederszűkítés mértéke a kitermelendő és beépítendő anyagmennyiség egyensúlyát figyelembe véve történik. • A „B” változat értelmében a megfelelő szabályozási szélesség kialakítása során - a Győr városi, beépített szakaszokon kívül - valamennyi belterületi mederszakaszon a vezetőművek és terelőművek vízépítési terméskőből létesülnek. A kitermelt anyag elszállításra kerül. A Mosoni-Duna Győr belterületi szakaszán a feliszapolódás kezelése egyszeri nagymértékű kotrással valósul meg, majd rendszeresen ismétlődő kotrások következnek. Ez esetben vezetőművek, terelőművek építésére nem kerül sor. A megvalósítandó változat több szempontú értékelés és költséghatékonysági elemzés kombinációjának segítségével került kiválasztásra. A több szempontú értékelés alapján megállapíthatjuk, hogy komplex vízvédelemi és műszaki szempontból az „A” változat megvalósítása a kedvezőbb, melyet a költséghatékonysági vizsgálat végeredménye is megerősített. Az „A” változat esetében érhető el ugyanis alacsonyabb befektetéssel magasabb fajlagos társadalmi-gazdasági haszon. 2.3. Geodéziai felmérés A rövid tervezési idő, a projektelemek tagoltsága és nehéz megközelítése, valamint a kedvező téli időjárás miatt a tervező az akkor még Magyarországon széles körben nem elterjedt megoldást, a légi szkennelést választotta a hagyományos földi geodéziai felmérés helyett. Ehhez természetesen ellenőrző és kiegészítő földi felmérések is készültek. Mederfelvételek csak a beavatkozással érintett szakaszokra terjedtek ki. A légi szkennelés a teljes Mosoni- Dunára és a tervezéssel érintett Lajta szakaszra készült el ortofotóval együtt. Az új technológia választásának a későbbiekben további eredménye is volt. Ezzel az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság olyan - a projektet nem érintő - adatokhoz jutott, amelyek 6/18
