A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
1. szekció. VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁS - 2. Dr. Clement Adrienne - Kardos Máté Krisztián - dr. Szilágyi Ferenc (BME): Felszíni vizek minősítése az ökológiát támogató fizikai-kémiai jellemzők szerint - az állapotértékelés tanulságai az intézkedési programok tervezése szempontjából
Fizikai-kémiai elemek szerinti minősítés 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Oxigén Tápanyagok Sótartalom Savasodási Fizikai-kémiai háztartás, állapot állapot szerves ■ kiváló Djó □ mérsékelt □ gyenge ■ rossz □ adathiány 3. ábra: Állóvíz víztestek minősítésének megoszlása elem csoportonként 4. A fizikai-kémiai állapotot meghatározó terelések beazonosítása Amint azt a bevezetőben is említettük, a víztestekre előírt célkitűzések teljesítéséhez szükséges intézkedések tervezése a célok elérését akadályozó terhelések víztest szintű beazonosítását igényli, melynek eredményeként a jelentős terhelések és azok mérséklését eredményező intézkedések meghatározhatók. A terhelések egy nagy csoportját képezik a települési, ipari és mezőgazdasági tevékenységből származó, pontszerű és/vagy diffúz eredetű, a felszíni és felszín alatti vizekbe jutó szennyezőanyag bevezetések, melyek a víz kémiai jellemzőinek megváltozását eredményezhetik. A terhelések azonban csak akkor bizonyulnak jelentősnek, ha egyenként vagy együttesen olyan mértékű változást idéznek elő, melynek következtében a víztestet mérsékelt, vagy annál gyengébb osztályba kerül. A minősítés összetett volta miatt az állapot besorolás többnyire már nem mutat vissza a kiváltó okokra, hiszen különösen a biológiai elemek esetében igaz, hogy azok többféle emberi hatásra érzékenyek. A fizikai és kémiai elemek esetében azonban ez a kapcsolat látszólag egyértelmű: a szennyezőanyag bevezetése összefüggésbe hozható a víztestben mért koncentrációval. A vízi ökoszisztémák működését szabályozó folyamatok komplexitása miatt azonban a vizeket érő terhelések és ezek állapot változást eredményező következményének kapcsolatrendszerét feltárni csak a hatás-válasz függvények teljes ismeretében lenne lehetőség. Tekintve, hogy ezen ismereteink az esetek többségében hiányosak, vagy nem elegendőek ahhoz, hogy a szükséges kapcsolati függvények tervezési eszközként rendelkezésre álljanak, a terhelések hatáselemzését többféle, esetenként egymásra épülő, egyszerűtől a bonyolultabbig terjedő modellek (matematikai eszközök) segítségével igyekszünk elvégezni. A terhelés-hatás közti összefüggés megteremtésének lehetősége a terhelés jellegétől is nagymértékben függ. Míg a pontforrások esetében a számítás során csak a mederbeli folyamatokat kell figyelembe venni (hígulás, lebomlás), a területi, diffúz jellegű terhelések
