A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)

7. szekció. HIDROGEOLÓGIA ÉS MÉRNÖKGEOLÓGIA IDŐSZERŰ FELADATAI - 6. Dr. Lénárt László - Szegediné Darabos Enikő - Hernádi Béla (Miskolci Egyetem): A bükki hidegkarszt és a Bükk-térségi termálkarszt kapcsolatrendszere kutatási eredményeinek összefoglalása

Az egyes hidrogeológiai és részben mérési objektumokat különböző térképekként a 3.-7. ábrákon mutatjuk be.

Az ivóvíztermelésbe bekapcsolt forrásokat egy domborzati alapú térképen tüntettük fel A ábraként. Ezek a vízfakadások elsősorban a Bükk peremi részein találhatók. A hegység belsejében csak a nagy völgyekben (Garadna, Szinva, Tárkányi, Szalajka) találunk jelentős karsztforrásokat [8,9], (Az ivóvíztermelésbe bekapcsolt forrásokon kívül néhány nagy, ökológiai szempontból fontos forrást is feltüntettünk.) A feltüntetett források közül 12 volt (vagy még ma is) a BKÉR része.

A 4. ábrán azokat a barlangokat tüntettük fel, amelyek hosszabb-rövidebb ideig a BKÉR részei voltak. (A GVOP-VIMORE projekt és a miskolci diagnosztikai vizsgálatok keretében ezek a vizsgálatok eredményesen folytak, előtte a mérések lehetősége kicsi volt, ill. ma egyáltalán nincs rá lehetőségünk.) A méréseket 2 barlang kivételével az un. „anizuszi mészkősáv” barlangjaiban végeztük, hiszen a Bükk legjelentősebb víznyelő barlangjai ott találhatók. (A Bükk mintegy 1050 barlangja közül mindössze néhány tucat az, amiben szakmailag van értelme a vízszint mérésének, de mi most csak azokat a barlangokat tüntettük fel, ahol ténylegesen is voltak mérések.) A térkép a karsztos - nem karsztos kőzetek elhelyezkedésére, ill. a karsztvízfigyelő kutakban és a barlangokban mért vízszintek alapján szerkesztett karsztvízdomborzatra vonatkozóan igen jó információt ad.

A karsztvízszint figyelő kutakat az 5. ábrán láthatjuk. Ezek döntő többsége a nyílt kasztokban található hideg, esetleg hideg-langyos vizek mozgását követik nyomon. De megjegyzendő, hogy Miskolctapolcán meleg, Mezőkövesd Zsóry-fürdőben forró vizű figyelőkút is található. (És ez utóbbi még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy mivel ez a kút most nem termel, benne a víz jelentősen lehűlt, ezért ott pillanatnyilag nem a termálkarsztvíz hőmérsékletét mérjük, de a víz a hideg-langyos kategóriába tartozik még így is.) A feltüntetett figyelőkutak közül 27-ben van (volt) a BKÉR keretében mérés.

A termálkarsztvíz (karsztos hévíz) kutakat a 6. ábrán adjuk meg, Bouguer-anomália térképen [6], Úgy tűnik, hogy ez a geofizikai térkép ad legtöbb segítséget a hideg és meleg karsztvíz kapcsolatrendszerének értelmezéséhez, ezért használjuk előszeretettel. A térképre a meleg és forró karsztvíztermelő, ill. visszasajtoló kutakat raktuk fel, ill. a meddő CH kutakat (fúrásokat). Összesen 9 hévízkútban történik (részben történt) BKÉR mérés. (Ezen kívül Egerszalók-Demjén kútjainak az adatai már csaknem folyamatosan rendelkezésünkre állnak.)

A 7. ábrán az összes, általunk vizsgált mérési helyet ábrázoltuk. Jól látható az is, hogy a BKÉR mérési helyei igen szép számban (arányban), elég jó területi megoszlásban helyezkednek el, bár további mérőhelyeket el tudnánk képzelni, elsősorban a termálkarsztos területen. (A különböző hidrogeológiai mérőhelyeket egy jól áttekinthető, településeket és vízrajzi adatokat tartalmazó térképen ábrázoltuk. Az egymáshoz közeli objektumok azonosítására 7 kicsi térképet is készítettünk.)

Példák a hideg-meleg karszt kapcsolatrendszerére

A hideg-meleg karsztvíz kapcsolatrendszerének szoros működésére egyre több bizonyítékot találtunk. Természetesen még bőven van nyitott kérdés, de azt egyértelműen kijelenthetjük, hogy hegységi szinten az egyértelmű, szoros kapcsolat fennáll, viszont a részleteket illetően van még mit kutatni.

A 8. ábrán az Nv-17 hidegkarsztvizes figyelőkút vízszintváltozását, két miskolci, két egerszalóki és három demjéni termálkút nyomásszintjeinek változását együtt ábrázoltuk. A hidegkarsztvízszint jelentős változásai jól nyomon követhetők a termálkutak nyomásszintjének változásában.

A 9. ábrán egy miskolci termálkút nyomásszintjének függvényében ábrázoltunk egy demjéni termálkút nyomásszintjének változását. A korreláció a nagy távolság ellenére erős, de természetesen a két miskolci termálkút korrelációja (R=0,995) szintjét nem éri el.

4