A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
7. szekció. HIDROGEOLÓGIA ÉS MÉRNÖKGEOLÓGIA IDŐSZERŰ FELADATAI - 4. Horányiné Csiszár Gabriella (MIVÍZ Kft.): A miskolci karsztforrások búvármunkái 201.
tájékoztatott továbbá, hogy „Jelentős aktív tektonikai vonalak Miskolc környékén nem ismertek, így ezzel nem magyarázható a jelenség - fűzte hozzá a szakember, ismertette ugyanakkor azt is: Magyarországon bárhol kialakulhat földrengés, annak helyére és okára időnként nehéz magyarázatot adni. Azokon a helyeken azonban nagyobb a rengés valószínűsége, ahol már korábban is előfordult.” A földrengés hatásainak vizsgálata rendkívüli helyzetet teremtett a búvármunkák elvégzésénél 2014 évben, hiszen volt olyan helyszín ahol kétszer is lemerültek a búvárok, a kötelező állapotfelmérő vizsgálat után a rengés hatásának megvizsgálására. A források helyszínei bővültek, a Szinva forrás, Tavi forrás, Szent-György forrás, a Miskolctapolcai Új kút-Olasz kút, és a Miskolctapolcai Termál forrás vizsgálatán felül elvégezték az üzemen kívüli Királykút állapotrögzítését is. Feladatuk, a rengések hatásának vizsgálata volt. Víz alatti munkájuk során szemlézték, hogy a vízadó járat belső részében, illetve a vízgyűjtő aknában a rengések okozhattak-e elváltozást, agyagos beomlásokat, az ideiglenes biztosítások meglazulását. A 2014 évi földrengés után a búvárok az alábbiakat tapasztalták az állapotrögzítéskor: Szinva forrási függőleges akna alsó részében, korábban már tapasztalt tölcséres bemosódás megnagyobbodását észleltek. A teljes aknatalp betonozását elvégezték. A Szent-György forrásban az egyik iszapfogó gát megrepedt. Az iszap kitakarítása után rozsdamentes lemezzel tehermentesítették azt. Király kútban (üzemen kívül) a vízgyűjtő aknakút állapotát stabilnak találták, a földrengés káros hatását nem tapasztalták, viszont a vízbázis vízszintes vízadó járatába nem tudtak lemerülni. Miskolctapolcai Új kút-Olasz kútban a felmérések a korábbi helyzetet tükrözték. Tavi forrási vízműben a víztermelő aknapalást és szálkő között, a korábban jelentéktelennek tűnő repedés felbővült, amely lehet akár a földrengés következménye is. Ideiglenes megtámasztással rögzítették. A 2015 évi földrengés utáni állapotrögzítés tapasztalatai: Tavi forrási víztermelő aknapalást és szálkő közötti felbővült repedés állapota, melyet ideiglenes megtámasztással rögzítettek 2015-ben nem változott, viszont a vízadó járat talpán újabb repedés keletkezett, melyet vaslemez elzárással stabilizáltak. Szinva forrási vízadó járat belsejében, korábban nem tapasztalt, új feltörő repedést találtak, melyet vaslemezes támasztással megerősítettek. Véleményük szerint ennek kialakulása visszavezethető a mélységi földrengésre, mivel a vízadó járatban nincsenek olyan erős áramlási viszonyok, melyek ilyen erős repedést és kőzetomlást okoznának. Szent-György forrásban földrengés okozta kárt nem tapasztaltak. A leírtak és tapasztaltak szerint a jövőben különös figyelmet kell fordítani a víztermelő forrásaink felszínalatti állapotrögzítésére és karbantartására, mivel az elmúlt időszakban egyre gyakrabban előforduló földrengések káros hatását tapasztaltuk. Előadásomban a búvárok víz alatti munkáját színes fotókkal, és egy rövid kisfilmmel mutatom be. 10
