A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
7. szekció. HIDROGEOLÓGIA ÉS MÉRNÖKGEOLÓGIA IDŐSZERŰ FELADATAI - 4. Horányiné Csiszár Gabriella (MIVÍZ Kft.): A miskolci karsztforrások búvármunkái 201.
3. Miskolci karsztforrások sérülékenységét befolyásoló tényezők A miskolci karsztforrások kiemelten érzékeny, üzemelő víztermelő létesítmények. A források utánpótlásukat a Bükk hegységből kapják, mely egységes hidraulikai rendszert képez, ez vízgazdálkodási szempontból is fontos faktor. A Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik az utánpótlási terület túlnyomó része, de a területen találhatók bükki települések (Répáshuta, Bükkszentlászló, Bükkszentkereszt, Miskolc egy része), valamint üdülőterületek (Hollóstető, Rókafarm, Dimitrov hegyi zártkert, Bükkszentkereszt peremi üdülősávja) még mindig megoldatlan szennyezési lehetőséget rejt. Nagyvíz esetén komoly szennyező forrás a települések túlterhelt szennyvízhálózata. Az aknakutak és forrásfoglalások sekély mélységük miatt sérülékenyek, a vízkivételi mű nem tudja kizárni a vízgyűjtő területről bejutó szennyezés lehetőségét, - a folyamatos vízbázisvédelmi ellenőrzéseink mellett sem - különösképpen a nagy karsztárvizek idején. A vízbiztonság előtérbe helyezésére épültek meg karsztforrásainkon 2007-2008 évben a forrás monitoring ellenőrző pontjaink, ahol on-line mérési rendszer került kiépítésre 6 db vízminőségi paraméter ellenőrzésével. A monitoring rendszer által észlelt paraméterek határérték túllépése esetén először kútriasztást ad a diszpécser felé, második lépcsőben további vízminőség romlás esetén, a kútkizárási határérték elérése esetén a kút azonnali kizárása történik. A rendszer debütálása 2010-ben volt, amikor a 2006 évi miskolci árvíztől egy jóval nagyobb karsztárvíz érte a várost. A forrás monitoring rendszer azonnali riasztása után a 8 db víztermelő miskolci karsztforrásból 7 forrást ki kellett zárni a város vízellátó rendszeréből. 2010-ben a megfelelően működő jelző rendszerrel és vízkormányzással Miskolc városa nem vette észre a karsztárvíz következményét, sőt a MIVÍZ Kft. további 23 környékbeli települést látott el ivóvízzel. A víz a felszín alatt a mészkő rétegekben a repedés hálózaton és a nagyobb barlangrendszereken keresztül áramlik a források felé. A rendszer sajátja, hogy a vízjáratokban levonuló nagy sebességű árhullám nagy mennyiségű agyagot, hordalékot visz magával, melyet az árhullám elvonulása után a karsztrendszer üregeiben leülepszik, idővel konszolidálódik. Utána egy kisebb intenzitású csapadék is elég ahhoz, hogy ezt a réteget felszakítsa, és a vízműnél zavarosságot okozzon, a vízmű vízellátó rendszerből történő kizárásával. A miskolci vízbázisok biztonságos üzemeltetésére a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat a MIVÍZ Kft szakmai irányítása mellett elnyerte a KEOP-2.2.3/A-2008-0012 azonosítószámú projekt pályázatot (2009 -2012) „Miskolc város üzemelő, sérülékeny, karsztos vízbázisának diagnosztikai vizsgálata” címmel. A projekt keretében meghatározásra és hatósági kijelölésre került a vízellátást biztosító 8 karsztforrás 123/1997 (VII. 18.) Korm. rendelet szerinti védőterülete. A védőterületeken a megfelelő észlelőhálózat kiépítésére is sor került. A hegység vízfoldtanilag fontosabb pontjain 10 db új észlelőkút készült, valamint 10 db már meglévő észlelőkút felújítása történt. A kutak folyamatos észlelése lehetővé teszi az üzemeltető részére a gyors döntések meghozatalát. A diagnosztikai vizsgálat keretében Bükkszentkereszten felállított meteorológiai állomás távadóval továbbítja a napi mért hőmérséklet és csapadék adatokat, amelyek segítségével a vízmű időben tud reagálni a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék okozta hatásokra. A megfigyelő kutakon kívül, az észlelőhálózat keretében 3 db vízhozam mérő műtárgy épült a Szinván és a Hejő-patakon, és folyamatosan mérhetővé válnak a Kelet-Bükk jelentősebb vízfolyásai által szállított vízmennyiségek. A fokozottan sérülékeny vízbázis jó állapotát az önkormányzati rendezési tervekbe is beépülő, az egyes védőövezetekhez kapcsolódó szabályozás biztosítja a közeljövőben. A projekt során elkészült állapotértékelés eredményeképpen meghatározásra 8
