A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)

7. szekció. HIDROGEOLÓGIA ÉS MÉRNÖKGEOLÓGIA IDŐSZERŰ FELADATAI - 2. Büki Attila Imre (DRV ZRt.): Keszthely és térsége regionális vízellátó rendszer vízbázisainak közös biztonságba helyezési terv-felülvizsgálata

hullámzó víz által mozgatott törmelékes üledékeket (a Gyenesdiás fölött található Vadlánylik barlang is abráziós fülke volt).

3. ábra: Elméleti földtani szelvény a Keszthelyi-hegység déli pereménél (BohnP, 1979), jelmagyarázat: 1 - holocén-pleisztocén; 2 - felső pannon; 3 - fődolomit

A területen, annak karsztos jellege miatt állandó felszíni vízfolyások nem alakultak ki, a lehullott csapadék beszivárog a karsztos víztartóba. A terület legmélyebb pontjain, a Balaton-part közelében és a Balaton medrében törnek felszínre a Keszthelyi-hegység víztartóját megcsapoló források (koncentrált vagy diffúz módon). A tárgyi vízbázisok is forrásfakadásokra települtek.

A terület vízkészletének jelentős része a triász kori képződményekben tárolódik, és csak csekély hányad található a fedő képződményekben. A három vizsgált forrás vizeinek túlnyomó hányadát a főkarsztvíztartó fődolomit formációból kapja, a forrásokon megcsapolódó vizek fő beszivárgási területe a Keszthelyi-hegység Vállustól D-re eső nyíltkarsztos része. Az utánpótlódási terület forrásokhoz közeli részén a Keszthelyi-hegység D-i oldalán illetve az É-D-i csapású völgyekben a karsztvíztartó már helyenként jelentős vastagságú porózus fedővel fedett (Keszthely / Vadaskert területen már 40-60 méter vastagságban). Ebben a porózus közegben található víz hidraulikai kapcsolatban van a karsztvízzel. Az É-i magasabb helyzetben lévő területeken a fedő porózus víztartóban tározott víz hidraulikus potenciálja a magasabb, itt tehát a porózus képződményekből adódik át a karsztba a víz. A 71.sz úttól D-re a mélyebbre szűrőzött kutak nyomása a magasabb, itt tehát