A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
1. szekció. VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁS - 2. Dr. Clement Adrienne - Kardos Máté Krisztián - dr. Szilágyi Ferenc (BME): Felszíni vizek minősítése az ökológiát támogató fizikai-kémiai jellemzők szerint - az állapotértékelés tanulságai az intézkedési programok tervezése szempontjából
szakértői javaslatok (a szükséges típus összevonásokat, illetve azok módosítását is figyelembe véve) a kémiai minősítő rendszer jó és kiváló állapotára vonatkozó küszöbértékekre. Mear P X yt s o<ínl; coJjerijjíny :30 5) s 'o.p^í tv !««:_€ Mran hint r.t «tatra trr.rcr qmiipnd r.y Hl t-IJH Spmufclieeti 44v*34:*'. 2400 2200 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 C.4 c.a ró I] V 0 4 u Mcsn 1 MwniSE 1. ábra: Makrogerinctelenek minősítési eredménye és a vízkémiai jellemzők közti kapcsolat (vízfolyások BOf koncentrációja - baloldalt, állóvizek összes P koncentrációja - jobboldalt) Az osztályhatárok meghúzásánál annak gazdasági következményeivel is számolnunk kell. Noha tudjuk, hogy a VKI ökológiai megközelítése nem gazdasági alapú mérlegelést kíván (bár a gazdasági hatékonyság elemzése fontos része az intézkedési programok tervezésének), az állapotértékelés és az e mögött álló intézkedési kényszer szükségessé teszi, hogy a minősítő rendszer kidolgozásánál ne kizárólagosan csak az ökológiai megfontolásokra támaszkodjon. Ezért a másik fontos szempont, amit a kémiai osztályhatárok megállapításakor tekintetbe kell venni, az a hazai vizek állapotát tükröző kémiai mintázat, melyben a különböző határok - víztípustól függően - feltérképezhetők, és a lehetséges besorolási (küszöb) koncentrációkra vonatkozó érzékenység vizsgálat elvégezhető. Az elemzés háttér információkat szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a hazai víztípusoknál a különböző kémiai paraméterek értékei milyen tartományban fordulnak elő. A koncentrációk eloszlása alapján meghatározott statisztikai jellemzők kiindulási alapot szolgáltatnak az osztályhatárok megállapításának, elsősorban olyan szempontból, hogy azok túlságosan szigorú, vagy túlságosan enyhe szinten történő rögzítését elkerüljük. Bár a két megközelítés (biológiai relevancia és a koncentrációk eloszlás vizsgálata) elveiben eltérő, végeredménye szempontjából egymáshoz közeli eredményeket hozott. Az osztályhatárokat folyó- és állóvíz típusokra a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 6.2 mellékletében adtuk meg [1], Lényeges információ, hogy a támogató fizikai-kémiai elemek esetében nincs különbség aszerint, hogy a víztest természetes, erősen módosított, vagy mesterséges kategóriába tartozik, a jó ökológiai állapotnak/potenciálnak megfelelő vízminőséget kategóriától függetlenül el kell érni. A természetes vizekre megállapított osztályhatárok változatlanul alkalmazandók az erősen módosított víztestekre, fontos azonban, hogy a határértékeket a hidromorfológiai viszonyoknak megfelelő típus-csoport szerint kell kiválasztani. A minősítési rendszer a mesterséges víztestekre is alkalmazható, a funkció alapján történő csoportosítás és a természetes víztípusok közötti megfeleltetés alapján. Hőmérsékleti viszonyokra általános, víztestenkénti minősítés nem történt, a kritériumokat ott kell alkalmazni, ahol antropogén eredetű hőterhelés jelentkezik. 3. Vizeink minősége a támogató fizikai-kémiai jellemzők szerint
