A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
6. szekció. VÍZÉPÍTÉS - 8. Laurinyecz Pál (KÖVIZIG): A Békésszentandrási hallépcső réselt halátjárójának áramlástani vizsgálata
7. Vízszintrögzítések Mind a két vízhozamterhelés esetén szintezéssel rögzítésre kerültek a vízszintek, és megállapítható, hogy az egyes medencék közötti magasságkülönbség egyik változatban sem haladta meg a 20 cm-es küszöbértéket. A magasságot a Körös alvízi vízszintje szolgáltatta (77,53 mBf), amiről meghatározásra kerültek az egyes medencék vízszintjei. 14. ábra: Vízszintrögzítések eredményei 8. Összefoglalás Jelen munkában feladatunk volt a Békésszentandrási hallépcső réseit lialátjárójának a hidraulikai vizsgálata, valamint javaslattétel a terelőfalak elhelyezésére azzal a megkötéssel, hogy a halátjáró medencéi között a koncentrált veszeteségmagasság ne haladja meg a 20 cm-t valamint 2,0 m/s-ot meghaladó vízsebesség se alakuljanak ki. A hidraulikai vizsgálathoz a MIKE 21FM kétdimenziós mélységátlagolt hidrodinamikai modellt használtuk. A modellszámítások is megerősítették a korábbi tapasztalatokat, amely szerint az egy oldalra helyezett terelőfalak esetén a megengedettnél nagyobb sebességek alakulnak ki, amelyek tovább nőnek, ha a falak számát vagy hosszát redukáljuk. A kívánt állapotok a terelőfalak egymással szembe történő vagy a medence közepére történő állításával lehet a vizsgálatok szerint elérni. Ekkor a vízmélységek is növekednek, ami pozitívan hat a maximális sebességek és a turbulencia csökkentésére. Az áramképek vizsgálatából viszont az középre helyezett elrendezést javasoltuk mivel itt alakultak ki a legnagyobb mélységek valamint a legkisebb sebességek. A modellvizsgálatokat követően 2015. április 13-án, helyszíni szemlén beállításra kerültek a terelőfalak majd két vízhozam-terhelés mellett a halátjáróban 5 függélyben mértünk vízsebességeket. A függélyközépsebességek 1,5 m/s körül ingadoznak, míg a pontbeli sebességek egyik helyen sem haladták meg a 2 m/s-ot. A sebességek mélység menti eloszlásukban pedig jellegükben közelítették a logaritmikus elméleti sebességeloszlást. A vízsebességmérés mellett a hallátjáróban kialakult felszíngörbék is rögzítésre kerültek, amelyekből megállapítható, hogy sehol sem lépte át a koncentrált veszteségmagasság a határértéket. A Hármas- Körös viszonylag magas alvízszintje miatt a halátjáró fele beduzzasztva volt a folyó által, azonban megfelelő hidraulikai viszonyok eléréséért a vízállás csökkenésével párhuzamosan folyamatosan gondoskodni kell majd a lentebbi terelőfalak középre állításáról. Szintén beavatkozást igényel a felvízi műtárgy kapusorozata abban az esetben, ha a duzzasztási szint növekszik, úgy kell őket beállítani, hogy a réseit halátjáró vízmércéjén 100 cm körüli vízállás alakuljon ki. Hivatkozások Donnell, B. P.; Letter, J. V; McAnally, W H., et al (2001): User's guide for RMA2 Version 4.5, US Anny, Engineer Research and Development Center, Waterways Experient Station, Coastal and Hydraulics Laboratory, fhttn://clil.wes.annv.mil/software/tabs/docs.htr)l. Erbo-Plan Kft. (2012): Élőhely rehabilitáció hallépcső építésével a Békésszentandrási duzzasztónál Részletes megvalósíthatósági tanulmány KEOP 3.1.2/2F/09-11-2012-0016 Erbo-Plan Kft. (2012): Élőhely rehabilitáció hallépcső építésével a Békésszentandrási duzzasztónál KIVITELI TERV Rátky I.; Rátkv É. (2010): Folyami tározók töltőürítő műtárgyainak vizsgálata 2D numerikus modell segítségével, MHT Vándorgyűlés, Sopron BME VIT (2011): Vízrendszerek modellezése, egyetemi segédlet, Budapest, http://vit.bme.hu/tarevak/vizrendmod/vizrendszerek modellezése 2011.pdf Dl 'UK (2002): Fish passes - Designed, dimensions and monitoring, Róma 12
