A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
6. szekció. VÍZÉPÍTÉS - 8. Laurinyecz Pál (KÖVIZIG): A Békésszentandrási hallépcső réselt halátjárójának áramlástani vizsgálata
A BÉKÉSSZENTANDRÁSI HALLÉPCSŐ RÉSELT HALÁTJÁRÓJÁNAK ÁRAMLÁSTANI VIZSGÁLATA LAURINYECZ PÁL, Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság 1. Előzmények A Hármas-Körös 47,48 fkm-ben található Békésszentandrási duzzasztó 1942-ben készült el vízkészletgazdálkodási céllal. A +485 cm-es duzzasztást biztosító kettős kampós táblás gátak alvízi LKV esetén több mint 6 méteres vízlépcsőt állítanak elő. A duzzasztási idény a 2 MW teljesítményű vízerőtelep 2013-as átadása óta jelentősen túlnyúlik a mezőgazdasági tenyészidőszakon, ha a hidrológiai viszonyok megengedik, a duzzasztás mindössze a fagyveszélyes időszak alatt szünetel. A duzzasztómű építésekor a korabeli tervezési elveknek megfelelően készült a hosszirányú átjárhatóságot biztosító halzsilip. A bökényi duzzasztás megszűnésével viszont a műtárgy bejárata fizikailag is megközelíthetetlenné vált a halak számára nem beszélve arról, hogy a hosszirányú átjárhatóságot biztosító műtárgyakkal szembeni követelmények is gyökeresen megváltoztak. A duzzasztómű üzemelési engedélyéhez a Hatóság kötelezte a KÖVIZIG-et, a víztest hosszirányú átjárhatóságának megvalósíthatósági tanulmány keretében történő kidolgozására. A tervek elkészülte után a KEOP - 3.1.2/2F/09-11-2012-0016 azonosító számú projekt keretében 2014/2015-ben létesült a hosszirányú átjárhatóságot biztosító hallépcső. 1.1. A hallépcsö részei A hallépcső három fő részből áll, a felvízi vízbeeresztő műtárgyból, a földmedrű halcsatomából, és a vasbeton alvízi réseit halátjáróbó (Erbo-Plcm, 2012). A műtárgy egy 25 m hosszú, 2,3 m mélységű, és 2,0 m széles, 5 db szabályozó-, acél zsilipkapuval valamint elzáró szerkezettel ellátott vasbetonból műtárgy. Az öt darab zsilipkapu a műtárgy átellenes oldalán, felváltva kerültek beépítésre. Az 1,9 m magas és 1,8 m széles zsilipkapuk körív mentén, ajtószerűen nyílnak, ill. záródnak. Nyitásuk teljes szélességben, 2,0 m, teljes zárás nem lehetséges. Az árvizek idejére a kapuk teljesen nyitott állapotba helyezendők, ekkor a műtárgy falába simulnak. A nyitást segítő gépészeti berendezéseket (fogaskerék, erőátviteli berendezések, lánchajtás stb.) egy vasbetonból épülő szárnyfal védi. A vízbeeresztő műtárgy felső végében olyan lánccal mozgatható elzáró szerkezet található, amely nyitásakor-zárásakor negyed körív mentén mozog. Teljesen nyitott állapotban az elzáró tábla vízszintesen fekszik a műtárgy fenékszintjén, felhúzott állapotban pedig függőlegesen áll. A vízbeeresztő műtárgy egy rövid földmedrű csatornával csatlakozik a hajózsilip felső várokozó terébe. 1
