A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
4. szekció. VÍZELLÁTÁS - 8. Szabó Tamás (Heves Megyei Vízmű ZRt.): A vízfogyasztás csökkenésének vizsgálata SPSS szoftver segítségével, befolyásoló tényezőinek meghatározása
3.2 Regionális szintű elemzés Az előzőekben elemeztem az országos átlagra vonatkozó értékeket és bemutattam a változások főbb okait, a következőkben a cél, az országot régiókra bontva megvizsgáljam, hogy vannak-e eltérések, felismerhetőek-e a régiók közötti gazdasági különbségek a vízértékesítésben. A regionális lehatárolást a szakirodalomban (statisztikában: KSH) használatos 7 régióra bontás szerint végeztem, ennek egyik oka a statisztikai adatok is régiónként készülnek el, továbbá a vízmű vállalatok anonimitása is biztosított. A régiók értékesített vízmennyiségeinek trendjét vizsgálva azonos mozgás figyelhető meg. Az elemzésből megállapítható, hogy mind országosan, mind pedig regionálisan azonos értékesítés csökkenés ment végbe. Az egyes régiók elkülönítését a fajlagos vízfogyasztás vizsgálat mutathatja meg, amelyet a következő ábra szemléltet. 14. ábra Magyarország régióira vonatkozó fajlagos vízfogyasztás értékek (Forrás: MAVIZ adatai alapján saját szerkesztés) A vizsgált intervallumban 2007-ig viszonylag állandó értéken mozogtak a fajlagos fogyasztási értékek a régiók többségénél. Kivételt képzett a Dél-Dunántúli és Közép-Magyarországi régió, amelyek esetében folyamatos trendszerű csökkenés ment végbe. Azt is fontos megjegyezni, hogy Közép-Magyarország településein jelenleg is közel kétszerese a fajlagos vízfogyasztás a többi területhez képest. A 2007-es évet követően régiótól függően 4-10 m /év/fővel csökkentek a fajlagos értékek, ezt közvetlenül gazdasági válság hatásához köthetjük. Legalacsonyabb fajlagos fogyasztási értékkel Észak-Magyarország települései rendelkeznek, több mint 10 m /év/fővel tér el a többitől, ami jelentős értéknek mondható. Érdemes megvizsgálni az okokat. Emlékezzünk vissza az országos szintű regresszió analízisre, ott már kimutattam, hogy a munkanélküliség és az egy főre eső bruttó jövedelem közvetlenül befolyásolja a fogyasztási hajlandóságot, azaz a fajlagos fogyasztást. Az észak-magyarországi régióban az alacsony fajlagos fogyasztási értékre kiemelt hatással bír a magas munkanélküliségi ráta és az alacsony egy főre eső bruttó jövedelem, ez tovább erősíti a két paraméter változásának fogyasztásra gyakorolt hatása. A lakos szám
