A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)

4. szekció. VÍZELLÁTÁS - 8. Szabó Tamás (Heves Megyei Vízmű ZRt.): A vízfogyasztás csökkenésének vizsgálata SPSS szoftver segítségével, befolyásoló tényezőinek meghatározása

A háztartások mérlegének másik oldalát is érdemes megvizsgálni, az egy főre eső átlagos bruttó jövedelem alakulását. Az elmúlt 12 évben folyamatosan csökkent a jövedelem növekedésének mértéke, így vele együtt a fogyasztás is csökkent, talán itt figyelhető meg a legjobban a takarékoskodás oka. Az egy főre eső bruttó jövedelem változás részben magyarázza tehát az értékesített vízmennyiség csökkenését, közöttük erős regresszió mutatható ki (R=0,863, R2=0,744, Sig.=001). A standardizált hibatagok eloszlásának vizsgálata alapján a hiba átlaga 3,33*10'16~0, a szórása 0,946-1, Durbin-Watson értéke 1,598, továbbá a rezidumok varianciája konstans, amely szerint a feltárt kapcsolat teljesül.

9. ábra Az egy főre eső bruttó jövedelemváltozás is az értékesített vízmennyiség kapcsolata ((Forrás: KSH,

MAVIZ adatai alapján saját szerkesztés)

A jövedelemváltozás vizsgálatát kiegészíti a munkanélküliségi ráta és az értékesítés kapcsolatának meghatározása. A munkanélküliség növekedésében közvetve magában hordozza a fizetőképes kereslet csökkenését, ezen keresztül hat a fogyasztásra, esetleg a kintlévőségre is. A munkanélküliség hatása elsősorban a családok fogyasztási viselkedésének módosulásában (pl. spórolásban) jelentkezik. A regresszió vizsgálat alapján erős kapcsolat állapítható meg (R=0.941, R2=0,885 Sig.=000) a munkanélküliség és az értékesített mennyiség között. A magasabb foglalkoztatási értékekhez nagyobb értékesített mennyiségek tartoznak, a munkanélküliségi ráta növekedése folyamatos vízértékesítés csökkenés felé mutat. A két tényező között nem egyértelmű az ok-okozati kapcsolat ezt a Durbin-Watson értéke 1,45, továbbá a rezidumok varianciája nem konstans léte magyarázza. Ennek oka elsősorban az alacsony adatszámban keresendő.