A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
4. szekció. VÍZELLÁTÁS - 8. Szabó Tamás (Heves Megyei Vízmű ZRt.): A vízfogyasztás csökkenésének vizsgálata SPSS szoftver segítségével, befolyásoló tényezőinek meghatározása
A vízfogyasztás csökkenésének vizsgálata SPSS szoftver segítségével, befolyásoló tényezőinek meghatározása Szabó Tamás okleveles környezetmérnök, vízellátás-csatornázás szakmérnök, mérnök-közgazdász Heves Megyei Vízmű Zrt. 3300 Eger Hadnagy út 2, szabot(a\hmvizmurt.hu 1. Bevezetés A közműves vízellátás Magyarországon 1856-ban kezdődött, ekkor helyezték üzembe a budai vízmüvet. 1900-ra a lakosok közel 10%-a jutott vezetékes ivóvízhez. A század elejének és közepének vízellátását a két világháború jelentősen átrendezte, 1945-ig 20%-os szolgáltatási lefedettséget értek el. A második világháborút követő államosítás jelentős hatást gyakorolt a víziközmű ágazatra. Kiemelkedő város és iparfejlesztéseket hajtottak végre, így a vízigények is jelentősen megnövekedtek. A 70-es évekre már 50%-os ellátottságot értek el a vízszolgáltatás területén. A 80-as években éri el a víztermelés a csúcsot, a lakossági víztermelés a 4 millió m3/nap körülire tehető, az ellátottság ekkorra megközelítette a 90 %-ot. Erre a megnövekedett vízmennyiségre tervezték a 70-es, 80-as években az ivóvízhálózatokat is, amely mára részben túlméretezettnek tekinthető. Ebben az időszakban még minden elkészülő terv és elemzés növekvő vízigényeket prognosztizált. (Ambrus et al., 1972) A 80-as évek végéig tartó folyamatos növekedésnek a piacgazdaság vetett véget. A rendszerváltozás előtt gyakorlatilag a víznek nem volt ára, a vízdíjak a lakbérekben elbújtatva jelentek meg, majd amikor a rendszerváltás után a vízszolgáltatás díja külön díjtételben jelent meg, ez szinte sokkolta a lakosságot és a fogyasztások erőteljes csökkenésbe kezdtek, közel 50%-os vízigénykiesést produkált, amely a 1. ábrán látható is. (Papp et al., 2007) A víziközmű szektor bevételi forrásának 90%-át jelenti az értékesített víz (szennyvíz), így a fogyasztás folyamatos csökkenése mind műszaki, mind gazdasági oldalról változásokat generált. Ezek a változások mára olyan mértékűvé váltak, hogy nem elegendő a fogyasztás csökkenést csak átlagos értékekként kezelni, annak okait is meg kell vizsgálni, azonosítani kell a tendenciákat, és azok jövőbeni gazdasági és műszaki következményeit meg kell határozni. A vizsgálatok intervalluma a víziközmű rendszer átalakítását a „2012. évi CVI. törvény az egyes víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos törvények módosításáról” szóló törvény érvénybelépését megelőző időszakra vonatkozik. Ennek elsődleges oka, hogy 2012-őt követően a vízművállalatok ismét átalakulásban vannak, így a rendszerek számosságáról, hovatartozásukról éves stabil adatok nem állnak rendelkezésre. A végleges víziközmű vállalatok kialakulását követően lehet, majd új következtetéseket levonni. 2. Az elemzés módszertana Az elemzésre az SPSS for Windows statisztikai szoftverét választottam. Az analízisek kiemelt feladata a lehetséges tendenciák megállapítása, azokból következtetések levonása. A vizsgálatokat korreláció-, regresszió számítással végeztem, amelyek a változók közötti összefüggés szorosságát, a kapcsolat erősségét, intenzitását határozza meg. (Sajtos-Mitev, 2007) A korrelációszámításnál két változó közötti kapcsolatot vizsgálunk, a lineáris korreláció (Pearson-féle) együttható jele „R”, értéke -1 és 1 között mozoghat. Számítása: jt(x,-x)(y,-y) 2>,-x)s2>i-y)2 i=l i=l
