A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
4. szekció. VÍZELLÁTÁS - 7. Németh Gábor (VASIVÍZ ZRt.): Ivóvízminőség-javító Program az Üzemeltető szemszögéből
Társaságunk szolgáltatási területén működtetett vízellátó rendszerek közül néhány esetben a hálózatba juttatott ivóvízben az arzén, illetve az ammonium ion határértéke volt magasabb az új határértékeknél. 10 vízellátó rendszer tulajdonosai (önkormányzatok) számára a KEOP program keretében indított Ivóvízminőség-javító program nyújtott lehetőséget, hogy nyertes pályázatot követően megtegye a szükséges beavatkozásokat, melyekkel az említett paramétereket határérték alá lehet szorítani. Az alábbi táblázat ismerteti a pályázaton induló víziközmű rendszereket, illetve a projektek pillanatnyi állapotát. vízellátó rendszer I. forduló beadása II. forduló beadása kivitelezés Káld 2008. 2011. 2012.-2013. Csepreg 2008. 2011. 2014.-2014. Körmend 2008. 2011. 2013.-2014. Farkasfa 2009. 2012. 2013.-2013. Mersevát 2009. 2011. 2013.-2013. Szarvaskend 2009. 2011. 2014.-2014. Nemesrempehollós 2011. 2013. várható 2015. Porpác 2012. II. fordulóra jelenleg nincs pályázat Halogy-Tormásliget 2012. 2. ábra: Ivóvízminőség-javító programok a VASIVÍZ ZRt. üzemeltetési területén 4. Arzén és ammonium ion Min korábban ismertetésre került Társaságunk üzemeltetési területén a mélységi vízbázisok szinte teljes mértékben meghatározzák a víztermelésünket és egyben a rétegvízre jellemző paraméterek meghatározzák a vízkezelési technológiákat is. A vízminőségjavító program öt kiemelt paraméter (bór, fluorid, nitrit, arzén, ammónium-ion) határérték túllépése esetén bíztosít/biztosított lehetőséget a Ellátásért Felelős számára, hogy pályázatot nyújtson be. Ezek közül a működési területünkön az arzén és ammonium ion tartalom mutatott olyan értékeket egyes vízellátó rendszereken, vízbázisokon, amelyek lehetőséget teremtettek a sikeres pályázat beadására. Ennek megfelelően a két elemnek a fontosabb tulajdonságait kívánom ismertetni. Arzén:, Az arzén földtani eredetű „szennyezőanyag". A hazai ivóvizekben ez okozza a legfőbb gondot. A nagyobb arzénkoncentráció növeli a bőr- és tüdőrák, valamint a vese- és hólyagrák kockázatát. A ivóvízben az arzén szervetlen formában van jelen. (A szervetlen forma lényegesen toxikusabb, mint a szerves.) Az élelmiszerekben lévő arzén egy része szerves, de jelentős a szervetlen arzén mennyisége is, például a húsokban 75%, a szárnyasokban 65, a tejtermékekben 75, a gabonafélékben 65, a tengeri eredetű táplálékokban 41%-a az arzéntartalomnak szervetlen forma. Egyes számítások szerint a napi arzén-bevitel 25%-a szervetlen forma azokban az országokban, ahol a fő arzénforrások az élelmiszerek. Bár jelenleg nincs adat a magyar lakosság arzén expozíciójára, de miután az ivóvízből származó terhelés átlagosan 13-48 pg közötti, és a legjelentősebb arzénforrásnak a halnak egy főre jutó évi mennyisége 3 kg (8 g/nap), így okkal feltételezhető, hogy a magyarországi arzén expozíció minden említett probléma mellett is Európában a legkisebbek egyike. 3
