A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
3. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 19. Radácsi Gábor (TIVIZIG): A Keleti-főcsatorna üzemrendjének sajátosságai szélsőséges vízgazdálkodási helyzetekben
5. Összefoglalás A Tisza-Körös-völgyi vízgazdálkodási rendszer esetében 2006-ban a vízkészlet megosztási előírások újabb felülvizsgálata történt meg egy tanulmány keretében, mely egyértelműen feltárta, hogy a rendszer a teljesítőképessége határán van. A kapacitása a megépítése óta csökkent, a művek elhasználódtak, ezért rekonstrukció nélkül a további működésre csak a kapacitás csökkentésével lesz lehetőség, a későbbiekben pedig a rendszer teljes leállása fenyeget. A TIKEVIR területén a megváltozott szabályozási körülmények, és a rendszer teljesítőképességének és kapacitásának csökkenése miatti új készletmegosztási rend kiadása - amelyre 2006. évben került sor - már most sem tud teljes mértékben megfelelni a terület gazdasági igényeinek. A rekonstrukció nélkül aszály esetén a vízkorlátozások elrendelésére több esetben sor fog kerülni (a szélsőséges idő- és vízjárási események gyakoriságának növekedésével és rendszer további teljesítőképességének csökkenésével kell számolnunk). A TIKEVIR műtárgyainak állapotromlása veszélyezteti a rendszer vízkészlet-gazdálkodási feladatának ellátását. A csatornák feliszapolódása jelentősen csökkenti a medrek keresztmetszetét és vízszállító képességét. A mezőgazdaság mai szabályozásai és lehetősége i- gondolva itt az EU fejlesztési forrásokra és a vízszolgáltatási díjak szabályozására- egyre növekvő igényt jelentenek. Tovább fokozza a problémát a „normál” vízszolgáltatási üzemen túli védekezési üzemállapot. Dolgozatomban részletesen kifejtettem a belvíz bevezetés/beemelés, vagy egy havaria szerű szennyezés esetén szükséges üzemrendet. Ilyen helyzetekben az alapvető funkcióit sem tudja betölteni a Keleti-főcsatorna. Árvízmentes időszakban nem jut megfelelő mennyiségű víz a Tiszavasvári beeresztő műtárgyhoz, ha rendelkezésre áll a megfelelő vízmennyiség, a műtárgyat eltömítő nagy mennyiségű uszadék miatt nem engedhető be a csatornába. A mezőgazdasági és ipari vízszolgáltatáson túli higítóvíz mennyiség nehezen biztosítható. A legnagyobb problémát a Bakonszegi vízleadó műtárgy jelenti. A zsilip 1956 júliusára készült el, ideiglenes jelleggel. Azóta jelentős felújítása nem történt. Szerkezeti állapota jelentősen leromlott. Biztonságosan a szükséges 10 m3/s helyett 2 m3/s vízleadás történhet rajta. A Kel éti-főcsatorna átöblítése és védekezési szükséghelyzetekben maximálisan 4 m3/s vízleadás rövidebb időszakra, kiemelt figyelem és ellenőrzés mellett lehetséges. A 2013. évi rendkívüli belvízvédekezés során március 30-án a KFCS-6, a Pece-éri, a Kaba-Aranyosi úti és a Pálfoki szivattyútelep folyamatos 24 órás üzemelés mellett 0,7 31
