A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)

3. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 19. Radácsi Gábor (TIVIZIG): A Keleti-főcsatorna üzemrendjének sajátosságai szélsőséges vízgazdálkodási helyzetekben

Alapvető probléma, hogy, hogy keleti szomszédainknál sok szemét kerül a Tisza hullámterébe. A rosszul elhelyezett szemét egy részét árhullámok idején a Tisza magával ragadja. Egy része fennakad a hullámterekben, egy része a mederben sodródik, így a Keleti-főcsatornába is bejut.

Az uszadék bejutásának mérséklése érdekében a KFCS torkolatnál, a Tisza folyó partvonalához csatlakozva uszadékterelő került kiépítésre. Ez a terelőmű normál vízállásnál is csak részben látja el funkcióját. A terelőmű árvízkor és jégzajlás idején ki van emelve, ezért az uszadék akadály nélkül be tud jutni a Keleti- és Nyugati beeresztő zsilipekhez. A felgyülemlett uszadékot a zsilipeken átengedni tilos. A felgyülemlett uszadék eltávolítása és elhelyezése rendkívül költséges. 10

10. kép Uszadék kiszedés úszó-kotró és uszály segítségével, 2006.

Korrábi gyakorlat volt, hogy úszóművön elhelyezett kotróval a kiszedett uszadékot uszályok szállították el. Az utóbbi években ez már nem valósítható meg. Magas vízállásnál az úszókotró nem fér el a Tiszalöki vasúti és közúti hidak alatt. Normál vízállásnál-árhullámmentes időszakban- a torkolati jelentős feliszapolódottság miatt szintén nem hajózható a csatorna. Emiatt más megoldásra volt szükség.

21