A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
3. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 16. Nagy Tamás (ÉDUVIZIG): A Mátételki-tározó eltérő feltöltési állapotához tartozó vízállások hatásai a térség talajvíztartó földtani képződményeinek vízszintpotenciál értékeire és a környezet felszín alatti lefolyásviszonyaira
A Mátételki-tározó eltérő feltöltési állapotához tartozó vízállások hatásai a térség talajvíztartó földtani képződményeinek vízszintpotenciál értékeire Nagy Tamás geológus (Mse.) Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Bevezetés Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság a „Vizek mennyiségi és minőségi védelmének fejlesztése a Duna-völgyben” című projekt keretében a Mátételki-Kígyós-csatorna 2+850- 7+208 cskm szelvényei között egy tározó kialakítását irányozta elő. A tározó kialakításának a célja a belvízi elöntésekkel szembeni biztonság növelése mellett, az öntözési célú lokális vízvisszatartás volt. A Mátételki-tározó előirányzott műtárgyainak kivitelezését követően, annak feltöltésére került sor. A feltöltés során a tározótér környezetében elhelyezkedő relatív alacsony térszínnel jellemezhető, mezőgazdasági művelés alatt álló területeken döntési foltok jelentek meg, melyeknek horizontális kiterjedése a tározó vízszintemelésével párhuzamosan növekedett. A jelenség kialakulásáért felelős folyamatok feltárására, illetve a hatások volumenének becslésére legalkalmasabbnak egy hidrodinamikai modell megalkotása látszott. A modellvizsgálatok alapállapot felvételének érdekében 2015. április 1-én - a tározó 117,65 mBf. vízállása mellett - 17 mintavételi ponton egyidejű talajvízszint mérések történtek, melyek a térség felszíni vízfolyásainak aktuális vízállásaival lettek kiegészítve. A modellvizsgálatok célja annak megbecslése volt, hogy az alapállapotnál jelentősebb volumenű tározó feltöltések miként befolyásolhatják a környezet talajvízkészletének potenciál viszonyait, illetve a tározó irányába történő felszín alatti lefolyás mértékét. A modellvizsgálatok eredményeként kapott információkkal valószínűsíthetően jó közelítéssel meghatározható lehet a térségben problémát okozó felszíni elöntések genetikája is. A Mátételki-tározó alapadatai A Mátételki-tározó Bácsalmás településtől Ny-i irányban 3,0 km távolságban, Mátételke településtől D-i irányban megközelítőleg 1,0 km távolságban, a Mátételki-Kígyós-csatorna 2+850 - 7+208 cskm szelvényei közt került kialakításra. A főelzáró létesítmény vízgyűjtőterületének nagysága 184 km2. Az elzárással tartható legmagasabb vízszinthez megközelítőleg 89,4 ha vízborítás és 0,98 millió m visszatartható vízmennyiség tartozik. Az előirányzott üzemi vízszint 119,25 mBf. A kb. 4 km hosszúságú duzzasztott víztükör szélessége 2-400 m között változik. A tározó célja a belvízi elöntésekkel szembeni biztonság növelése, járulékos haszna az évi -140.000 m hasznosítható vízkészlet, ami körülbelül 200,0 ha terület öntözésére lehet elegendő. A duzzasztás megvalósítása érdekében a Mátételki-Kígyós-csatorna 2+850 cskm szelvényében egy völgyzárógát, illetve egy vízszint szabályozó műtárgy kivitelezésére került sor. A tárótér felöli átszivárgás kiküszöbölése érdekében a völgyzárógát tengelyében egy 3 m mélységű, HDPE fóliából kialakított vízzáró résfal került beépítésre. A tározó talajvízszintekre gyakorolt hatásainak nyomon követése érdekében, annak Ny-i és K-i oldalán, egy-egy talajvízszint figyelő kút került kivitelezésre, amik 132341 és 132342 törzsszámon az ADUVÍZIG felszín közeli üzemi hálózatának részét képezik. A tározó és 2 db monitoring kút elhelyezkedését az alábbi 1. ábra szemlélteti: 1
