A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
3. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 7. Fábián László (TIVIZIG): Berettyóújfalu Szakaszmérnökség Berettyó - Sebes-Körös közi (58.sz.) belvízrendszer jelenlegi állapota, fejlesztési lehetőségei
Nem áll rendelkezésre a szükséges állományi létszám. A belvízvédelmi rendszer művei állandó ellenőrzést, fenntartást és felügyeletet igényelnek annak érdekében, hogy a rendeltetésüket műszaki igényszinten el tudják látni. A társulati művek átvételével jelentősen megnőtt a dolgozói állományra jutó feladat. Egy csatornaőrre átlagosan 68 km hosszúságú belvízvédelmi mű fenntartása jut. A TIVIZIG személyi állománya nem elegendő a terület rendszeres felügyeletére, emiatt a belvízvédelmi művek, berendezések állagában bekövetkezett károkozások száma növekszik (szivattyútelepek, műtárgyelzáró szerkezetek szándékos rongálása, a szerkezeti elemek leszerelése, eltulajdonítása). Ez a belvízrendezési, belvízvédelmi tevékenységek költségeinek emelkedésével jár, részben a hiányok pótlása, részben a berendezések őrzése miatt. A rongálások kiszámíthatatlan módon csökkentik a belvízi biztonságot is. A létszámhiány a belvízvédelmi készültségi feladataok ellátását is akadályozza. A szivattyútelepek üzemeltetéséhez sem áll rendelkezésre a szükséges kezelői létszám. A belvízvédekezés a jelenlegi létszámmal saját dolgozók alkalmazásával már nem végezhető el. A hiányzó létszámot munkanélküliekből, közfoglalkoztatottakból, illetve önként jelentkezőkből kell pótolni, a műszaki irányítási feladatokba szükség esetén nyugdíjas dolgozókat is be kell vonni. A segédőri létszám nagy részét a közmunkaprogramban résztvevő és ott "bevált" személyekből ki lehet állítani. 3. A belvízrendszer fejlesztési lehetőségei A belvízrendszer fejlesztésének célja, hogy a rendszer alkalmassá váljon a térség mezőgazdasági és települési belvízvédelmi igényeinek kielégítésére. Minthogy egy immár több mint száz évet meghaladó fejlődés eredményeképp létrejött és lényegében magas szinten kiépített rendszerről van szó, fejlesztés helyett valójában a legtöbb tekintetben a művek célirányos rekonstrukciójáról beszélhetünk. Akár fejlesztési, akár rekonstrukciós beavatkozások lehetőségeiről van is szó, nagy hangsúlyt kell helyezni arra, hogy az így létrejövő állapot fenntartható legyen. Ez azt jelenti, hogy jelentősebb beavatkozás csak ott és olyan mértékig történjék meg, ahol és amennyire a hosszú távon fennálló érdekeltség biztosítja is a művek további fenntartását. 36
