A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 36. Szakó Gábor (FETIVIZIG): Árapasztási célú tározási lehetőségek vizsgálata a Tisza-Szamos-Túrközi öblözetben
A Tisza-Túr közi tározó esetében a tiszai vízpótlás céljára a tervezők a korábban üzemelő vízkivételi mű helyén javaslnak vízkivételi művet kialakítani az Öntöző főcsatorna vízszállító képességét figyelembe véve 1,5-2,0 m /s kapacitással. 5.1.4 Tározótöltésekben létesítendő belvízi és vízpótló műtárgyak Az árvízi tározó létesítendő töltése több, kisebb-nagyobb, egyes esetekben jelentős belvízcsatornát keresztez, gátolva, vagy megakadályozva a töltéskeresztezés feletti részöblözet hatékony vízlevezetését. Általában kisebb vízhozamú belvízcsatornáról van szó (társulati kezelésben lévő „társulati” csatornák, vagy önkormányzati tulajdonban lévő, ún. „üzemi” csatornák, árkok) de egyes esetekben a létesítendő töltések jelentős vízhozamú (VÍZIG kezelésben lévő, kizárólagos állami tulajdonban lévő) főcsatornát kereszteznek. A háttérterületek (mezőgazdasági és különösen belterületi területek) vízkár elleni védelme megköveteli ezeken a csatornákon a folyamatos vízszállítás biztosítását, az ún. mértékadó vízhozamok levezetését. Nem megengedhetők a lefolyás akadályoztatása következtében fellépő vízkárok a tározókkal érintett településeken. Alapvető célkitűzés, hogy a településeken a belvízi veszélyeztetettség semmi esetben se növekedjen. Ezért a töltés-csatorna keresztezési helyeken zsilipek épülnek, amelyek szükség esetén, az árapasztásos tározásnál egyszerűen, de az árvédelmi fővédvonalaknál elvárt biztonsággal zárhatók. Ahol belvízcsatorna továbbfolyását zárja le a töltésbe építendő zsilip - megakadályozva a belvizek „belépését” a tározótérbe -, ott a zsilipek mellé telepített, a FETIVIZIG-gel egyeztetett vízhozamnak megfelelő teljesítményű mobil szivattyúkkal kell biztosítani a belvizek tározóba emelését. A települések környezetében több szakaszon a tározótöltés mentett oldalán meglévő- vagy tervezett csatorna húzódik, ezek vize tározás közben szükség esetén beemelhető a tározótérbe, így szintjük szabályozásával hatással lehetünk a mögöttes területek talajvízszintjére is. Árvízi tározáson kívüli időszakban ezeket a zsilipeket nyitva kell tartani, hogy biztosítsák a belvízcsatornák, vízlevezető rendszerek zavartalan átfolyását a tározótéren, fenntartva a belvízlevezetés eredeti állapotát. Valamennyi zsilip kétoldali, kettős elzárással épül. Az elzárás mindkét oldalon az árvízi követelményeknek megfelelően kerül kialakításra. Az ideiglenes elzárásoknál a tározó felőli oldalon az árvízi, míg a mentett oldalon a belvízi elvárásoknak megfelelő lesz az elzárás és a műtárgy. A zárt zsilipek mellett történő árvízi tározás után a zsilipek egy része részt vesz a tározók leürítésében, a tározott víz „kieresztésében”. Ezeknél a műtárgyaknál a zsiliptáblákat telt tározónál fel kell tudni húzni. Ezt a körülményt az elzárótáblák kialakításánál fegyelembe kell venni. Szerepük szerint megkülönböztetjük:- azokat, amelyek kivezetik a tározótérből a belvizeket (Z jelűek),- azokat, melyek vízpótlást biztosítanak a tározótér, illetve holtág felé (ugyancsak Z jelűek, mivel csak tározás nélküli esetben van szerepük),
