A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 36. Szakó Gábor (FETIVIZIG): Árapasztási célú tározási lehetőségek vizsgálata a Tisza-Szamos-Túrközi öblözetben
A tervezők az ismertetett nyomvonalváltozatok mindegyikénél törekedtek a meglévő infrastruktúra (közművek, utak, vízfolyások, csatornák, lakott területek) figyelembevételére. Alapvetően két területen (Szatmárcseke és Nagyar térségében) külön-külön, vagy a két terület összekötésével vizsgálták a tározási lehetőségeket. A két terület bármilyen nyomvonalon történő összekötése esetén (2-4. változatok) az érintett területek „egybefüggősége” miatt, végig azonos tározási szint vehető figyelembe, ugyanakkor csak egy tiszai vízbeeresztő műtárgy megépítésével kell számolni. A 2. és 3. változatoknál a két tározót összekötő töltések nyomvonala megegyezik, de mindkét változat érinti a Kömörői erdő egy területét, mely kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (Kömörő-Fülesd HUHN20050), ezért ennek a területnek a kihagyása javasolt, mely szempontnak a 4. változat felel meg. Az 1. változat ebből a szempontból ugyancsak megfelel, mivel sem a tározók töltése, sem a tározók területe nem érinti a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet. Az 1. változatnál két külön tározó megépítése esetén két külön vízbeeresztő műtárgyat kell ugyan építeni, de ebben az esetben külön kezelhetők a tározási szintek és így az egyes tározók üzemeltetésénél további szempontok mérlegelésére is lehetőség nyílik, ezért e változat szélesebb körben történő megismertetése és további vizsgálata javasolható. 4,3 Tisza-Szamos-közi alsó árapasztó tározó vizsgált változatai A tervezők négy nyomvonalváltozatot vizsgáltak a Kisar-Fehérgyarmat közötti 4127 sz. közúttól nyugatra. Három változatnál a tározók északi nyomvonalát a meglévő Tisza bal parti töltése alkotja. A -123+000-125+000 tkm közötti szakaszon a hullámtéri szűkület megszüntetése érdekében a tiszai töltés áthelyezésével számoltunk és a vízbeeresztő műtárgy megépítését a Tisza -703,4 fkm szelvénye, azaz a Tisza bal parti fővédvonal 125+000 tkm szelvénye környezetében feltételezték. A negyedik pedig egy önálló változat, ahol a beeresztő műtárgy ugyanott kerülne elhelyezésre, mint a többinél.
