A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 36. Szakó Gábor (FETIVIZIG): Árapasztási célú tározási lehetőségek vizsgálata a Tisza-Szamos-Túrközi öblözetben
A gerincesek közül főként a földön fészkelő madárfajokat kell említeni. A Szatmár-Beregi-sík fokozottan védett faja a haris. Ez a rigó méretű madárfaj április végén érkezik meg afrikai telelőterületéről. Alkonyattói hajnalig, hangos, reszelő hangjával jelöli ki territóriumát. Fiókái fészekhagyók, és csak július végére, augusztus elejére érik el röpképességüket. Addig szüleikkel a magas fűben bujkálva táplálkoznak. A nyár eleji gépi kaszálás elől sem a fiókák, sem az idős madarak nem képesek elmenekülni. Ezért tűnt el a haris Európa nyugati feléből. A Szatmár-Beregben a természetvédelmi őrök évről évre feltérképezik az éneklő harisok elhelyezkedését. Általában 120-150 hím harist (2005-ben több mint 370-et!) észlelnek évente, amely szám hazánk egyik legnagyobb állományát jelenti. Kaszálásból eredő veszélyek fenyegetik a szintén fokozottan védett, földön fészkelő réti fülesbaglyot és a hamvas rétihéját is. Fás legelők, fasorok, magányos fák is jó néhány védett faj számára biztosítanak élő-, fészkelő- és szaporodó helyet. A gerinctelenek közül legismertebb a nagy hőscincér és a szarvasbogár előfordulása. Az idős fák kikorhadt vagy más madarak által készített odvaiban költ a füleskuvik, a búbosbanka és a szalakóta is. A területen fészkel a kis őrgébics mellett - hazánkban egyedülállóan - a nagy őrgébics is. A sólyomfélék nem építenek fészket, elsősorban varjúfélék fészkeit, valamint a kihelyezett műfészkeket foglalják el. Idetartozik a vörös vércse és kabasólyom, valamint a fokozottan védett kerecsensólyom és kék vércse is. Az öreg fák több denevérfajnak is otthont biztosítanak. A természetkímélő gazdálkodás évszázados hagyományai máig is fellelhetők az ártéri vad (ún. dzsungel) gyümölcsösökben. Az ősi tájfajták közül a szilvák és almák termését aszalókban, lekvárfőzés során, gyakran a pálinkafőzőkben hasznosítják. Ám a híres milotai és egyéb diók termesztése is egyre gyakoribbá vált. Az emberi településeken számos emlős- és madárfaj találja meg életfeltételeit. Hazánk egyik legsűrűbb fehérgólya-állománya itt található. Mindez köszönhető a táj változatos, ám mégis extenzív használatának, a vizek természetközeli állapotának. Padlások, magtárak és templomok lakói a baglyok és a denevérek. Szinte mindegyik településen van egy-két pár kuvik és gyöngybagoly. A térség Natura 2000 területei A vizsgált területen számos Natura 2000 terület van. Legkiterjedtebb ezek közül a Szatmár- Bereg elnevezésű, HUHN10001 azonosító számú madárvédelmi terület. Ez szinte a teljes tervezési területet átfedi, így a tervezés során nem lehet figyelmen kívül hagyni, érintettsége elkerülhetetlen. Emellett a tervek alakulásától függően érintett lehet a Felső Tisza elnevezésű HUHN20001 azonosítójú, a Kömörő-Fülesd elnevezésű HUHN20050 azonosítóju, és a Csaholc-Garbolc elnevezésű HUHN20054 azonosítójú különleges természetmegőrzési terület. Ezeken a területeken jelölőfajként halak, kétéltűek és hüllők, valamint gerinctelenek egyaránt érintettek, ezért a tervezés során meg kell fontolni, hogy érintettségük szükségese vagy ki lehet ezeket az értékes területeket hagyni a tervezett árapasztó tározókból. A tervezési folyamatot és a naturás hatásbecslés tartalmát e döntés után lehet pontosítani, majd a további tervezési fázisban elvégezni a részletes hatásbecslést. A madárvédelmi területen elsősorban a madarak életfeltételeinek változásával kell majd a hatásbecslésben foglalkozni. Az élőhelyvédelmi irányelv hatálya alá tartozó területek esetében mind a jelölő fajok, mind a jelölő élőhelyek felmérése és a beavatkozások miatt várható változásának előrejelzése szükséges. Amennyiben utóbbi területek érintettek, az érintett terület részletes vizsgálata szükséges, közvetett hatások esetén elegendő kevésbé részletezett, a Natura 2000 terület egészére kiterjedő előrejelzés.
