A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
1. szekció. VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁS - 2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 25. Sallai Ferenc (nyugdíjas): A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B-A-Z megyében, árvízi környezeti kockázat és környezetbiztonság
PAGE 3 Bakteriológiai és növényvédőszer maradék vizsgálatok A jelentős árvizek és nagy kiterjedésű belvízi elöntések alkalmával a vízvizsgálatok a bakteriológiai állapot és növényvédőszer maradék meghatározására is kiterjednek. 1998-ban és 1999-ben például az ANTSZ vizsgálatai megállapították, hogy mind a Tisza mind a Bodrog bakteriológiai vízminősége III. osztályú, tűrhető, kórokozót nem mutattak ki, mindkét vízfolyásra az árvízi időszakon kívüli vízminőség volt jellemző. A Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás vizsgálatai növényvédőszer maradékot sem a Tiszában, sem a Bodrogban, sem pedig a belvízcsatornákban nem mutattak ki. A nyári ár- és belvizek jellemző vízminősége Az 1980. évi ár- és belvizek vízszennyező tatása 1980. július második felében a Bodrog és a Tisza felső vízgyűjtőjén a sokévi átlagot többszörösen meghaladó, helyenként 150 - 200 mm csapadék hullott, mely mind a Tiszán, mind a Bodrogon nyári árhullám levonulását eredményezte. A Bodrogon levonult árhullám a Felsőbereckinél mért minden addigi maximumot meghaladó árvízszinttel tetőzött. Az áradó víz elöntötte a Bodrog és a Tisza ártereit. A Tisza és a Bodrog áradása mellett a Bodrogközben, a Taktaközben és Dél-Borsodban súlyos belvízhelyzet alakult ki. A belvízzel elöntött területek nagysága hónap végén már közel 20.000 ha volt. A víz lábon álló gabonát, kapásokat, rét-legelőt, lekaszált szénát, szénakazlakat, trágyarakásokat öntött el. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság laboratóriuma július 25. és augusztus 19. között napi gyakorisággal végezte a Tisza és a Bodrog valamint a belvízi öblözetek vízvizsgálatát. (Meg kell jegyezni, hogy ez volt az első alkalom, amikor ilyen gyakoriságú és részletességű ár- és belvízi vizsgálatok történtek.) A Tiszából Tokajnál a Bodrog torkolat felett, Polgár közúti híd szelvényében és Tiszafürednél, a Bodrogból Sárospataknál a közúti hídról és Tokajnál a kőbányánál történtek a vízmintavételek. A belvízzel elöntött területeken a Felsőberecki-, Ricsei-, Tiszakarádi-, Törökéri-, Taktaközi-, Taktaföldvári-, Prügyi-, Tiszabábolnai- és Tiszavalki főcsatornákból szintén naponta történtek mintavételek. A vízkémiai vizsgálatok elsősorban az oxigénháztartási (oldott oxigén tartalom, kémiai oxigénigény (KOIps)) és a tápanyag-háztartási mutatók (ammonium (NH4+), nitrát (NO3'), ortofoszfát (PO43') ) meghatározására terjedtek ki, de végeztek vízbiológiai (klorofil-a, alga flóra) és toxikológiai vizsgálatokat is. A Bodrogközi belvízcsatornák vízminősége: Oxigénháztartási mutatók alapján: A Ricsei-. Tiszakarádi- és a Törökéri-főcsatornában az oldott oxigén tartalom tartósan nulla volt, szennyvízre jellemző oxigénfogyasztási értékek jellemezték több mint egy héten keresztül. Ennek oka elsősorban az volt, hogy a belvízzel elöntött művelt területeken nagy 4
