A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
1. szekció. VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁS - 2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 25. Sallai Ferenc (nyugdíjas): A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B-A-Z megyében, árvízi környezeti kockázat és környezetbiztonság
A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében Az ár- és belvizek vízszennyező hatása Több évtizedes tapasztalat, hogy a felszíni vízfolyásainkon levonuló nagy árvizek (1970, 1974, 1978, 2010) a vízgazdálkodási, ár- és belvízvédelmi, polgári védelmi, népegészségügyi problémák mellett jelentős környezeti, vízminőségi kockázatot is jelentenek. A hirtelen kiáradó víz elsodor szinte mindent, ami az útjába kerül, kiöblíti az árnyékszékeket, szennyvízgyűjtőket, tárolókat, gazdasági épületeket, istállókat, ólakat. Víz alá kerülhetnek istállótrágya tárolók, műtrágya tárolók, növényvédőszer- és egyéb vegyszerraktárak, üzemanyag tárolók, ipari- és mezőgazdasági üzemek, hulladéklerakók, szennyvízürítő helyek stb. így a nagy árvizek az átlagos áradásos vízminőségi jellemzőkön, a magas szervetlen kolloidális lebegőanyagon túl egyéb, elsősorban rendkívül magas oldott és lebegő szerves anyagot, ammóniát, nitrátot, foszfátot, esetleg növényvédőszer maradékot, ásványi olaj származékot is tartalmazhat. A szennyező anyagokat a víz részben feloldja, magával sodorja, részben az elöntött területeken kirakja, kiülepedik. Később az apadó víz visszahúzódva az árterekről az érintkező közegből (termőföld, települési környezet, ipari környezet, gazdasági létesítmény) további kioldott bomló, rothadó szerves anyagokat szállít a főmederbe. Tapasztalatok szerint ilyenkor a belvízelvezető csatornák is rendkívül rossz minőségű vizet szállítanak a befogadókba, tovább rontva annak állapotát. Tipikus és nem tipikus ár- és belvízi vízminőség Az ár- és belvizek mind kialakulásukban, mind levonulásukban és hatásukban mindig egyediek, amely a környezeti hatásukra, a vízminőség változására is igaz. Ugyanakkor a tavaszi, a nyári és a téli árvizek vízszennyező hatásuk, vízminőségi jellemzőik alapján is jól elkülönülnek. A tavaszi zöldárra többnyire a tipikus áradásos vízminőség jellemző, amikor a magas szervetlen kolloidális lebegőanyagon túl más szennyezőanyagok koncentrációi számottevően nem növekednek. Természetesen a szennyezőanyag áramok változatlan vagy csökkenő koncentrációk mellett is növekednek, hiszen az adott keresztszelvényben átfolyó víztömeg esetenként több százszorosára is növekszik. Átéli árvízre jellemző, hogy a gyér vegetáció miatt az elöntött területekről jóval kisebb a szennyező anyag bemosódás, nem utolsó sorban a hidegvízben a biológiai folyamatok gyakorlatilag leállnak, de a kémiai, biokémiai folyamatok is lassabban játszódtak le. A nyári árvizek, belvizek során a szervetlen kolloidális lebegőanyag mellett megnő a víz oldott és lebegő szerves szennyezőanyag tartalma is. Az árterületen és a belvízelvezető rendszerekben a gyorsan felmelegedő vízben a biológiai folyamatok felgyorsulnak, az aerob és anaerob szerves anyag lebontási folyamatok oxigén deficitet okoznak. Az 1998, november-decemberi, valamint az 1999, március-áprilisi árvízi vízvizsgálatok rövid összefoglalásával a téli és a tavaszi árvíz jellemző vízszennyező hatásának csupán rövid, általános jellemzését adjuk, igazolva a előbb megállapításokat. Az 1980, július-augusztusi, nyári ár- és belvízi vízminőség részletes ismertetésével egy nem tipikus, de a jelenlegi szélsőséges időjárási viszonyok mellett egyre gyakrabban előforduló helyzetekre és azok várható környezeti hatásaira kívánunk rávilágítani.
