A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
9. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 17. Simon István (Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum): 75 éves a Zsóry Gyógy- és Strandfürdő - 18. Sütheő László (ÉDUVIZIG): A Rába nagyobb árvizei és a folyó Sárvár alatti szakaszának ártérfejlesztése 1870–193.
Árpásnál és Ragyogónál létesítettek újabb állomásokat. A 1882. szeptember 23-án kelt 2867-i sz. közmunka és közlekedésügyi miniszteri rendelet alapján a Rába folyón a Társulat érdekeltségi területén kívül is állítottak fel vízmércéket. Ezek sorra: Szent- Gotthárd, Körmend, Sárvár, Ragyogó, Rábatorok, Vágh, Marcaltő., Árpás, Csécsény, Rábapatona és Győr. Ezek közül elsőrendű állami vízmérce volt a sárvári és a győri, elsőrendű társulati mérce a körmendi, a ragyogói és az árpási. Külön érdekesség a sárvári vízmérce esetében az, hogy a Rábán levonuló árvizeken túl még milyen vizsgálatokra kívánták használni. „Ez a vizmércze nagyon fontos a Budapesten várható vízállások előre jelzése tekintetéből is, a mennyiben a Rába vize bizonyos mértékben hat a Duna vízállására és e hatás megállapítására a sárvári mércze szolgáltatja a szükséges adatokat. ” [13] Ezekről az állomásokról 1883. óta rendelkezünk adatokkal. A vízállásadatok tanúsága szerint a fentieken túl 1884-ben és 1886-ban is jelentős áradások voltak. Amennyiben összevethetjük a károkról kiadott jelentéseket és a vízállás-adatokat, valószínűsíthető, hogy évente voltak kisebb-nagyobb elöntések, a vízrajzi adatok tanúsága szerint még nagyobbak is, mint az 1883. évi. Igaz az időközben épülő töltések jelentősen befolyásolhatták a lefolyási viszonyokat. 1891 tavaszán egy jeges ár vonult végig a folyón, ami a Rába szabályozatlan szakaszán - Felső-Paty, Jákfa és Uraj-Újfalu határában a mederből kilépett, s Répcevölgy felé rontott. Az alsószakaszon a nemrég elkészült töltések a kiépített rőzsevédelemnek köszönhetően jól állták a jeges árvíz okozta terhelést. A rábai hidak azonban kevésbé álltak ellen a jégzajlásnak. A vági és a mérgesi híd bedőlt az árvíz hatására, míg a csécsényi hídnál is komoly károk keletkeztek. A mérgesi híd pusztulása emberéletet is követelt. 1895-ben - már az elkészült töltések között - levonult egy árhullám, amely Árpásnál 520 cm-rel tetőzött, s az észlelés óta ez volt a legmagasabb vízállás e szelvényben. A következő 4 évben nem is dőlt meg ez a rekord... „Fekete húsvét” 1899-1900 telén rendkívül csapadékos időjárás volt a Rába vízgyűjtőjén. Dr. Réthly Antal jellemzése szerint 1899 decemberétől a havi csapadékmennyiség néhol a 30 évi átlag kétszeresére emelkedett. Márciusban a Rába-Répce vízgyűjtőjén összesen 60 - 134 mm csapadék hullott, a hónap végén hó formájában. Április első napjaiban is havazás volt a térségben, s erre érkezett április 6-7-én egy jelentős eső. Az ausztriai vízgyűjtőn 2 nap alatt 55-75 mm hullott.[19] Ezt követően 10-ig még kisebb esők voltak szinte mindenhol. Az önmagában is számottevő mennyiséget a vízgyűjtőn lévő, s az enyhülés hatására elolvadó hó tovább gyarapította. [10] Ennek hatására Virágvasámap jelentős árhullám indult el a Rábán és mellékvizein. A Vasvármegye április 8-tól kezdve minden nap tudósított az eseményekről. A hírekből tudjuk, hogy víz alá került Szombathely egy része, Kőszeg, Ólad, Kis-Unyom, Sorki-Újfalu és Dömötöri. A vármegye legtöbb közúti és vasúti hídja víz alá került, illetve megrongálódott. A vízgyűjtőnek ezen a részén összehangolt védekezésre nem volt
