A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
9. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 3. Bordás Csaba (TIVIZIG): A Keleti-Főcsatorna keletkezés- és építéstörténete
üzemeltetése, a Körös-völgy felé történő vízátadás megteremtése, valamint a Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer (HTVR) feladatainak ellátása érdekében a KFCS átadást követő 25 éves időszakban jelentős állami fejlesztési feladatokat kellett végrehajtani a TÖR rendszerben. Ebben az időszakban az alábbi fejlesztésekre került sor: • Az 1950-es évek végén megkezdődtek a kiágazó főcsatornák (K-I, K-III, K-IV, K-VI, KVII, K-IX) építési munkái. • A Hortobágy térség halastó-fejlesztési programja keretében közel 6.500 ha-os halastórendszer épült. • Ennek biztonságos vízellátása érdekében épült meg 1963-1965. között a 70 km-es Nyugati-főcsatorna , valamint az N-T, N-IT, N-IIT, N-XIII. mellékcsatorna. • 1966-ban aNagyhegyesi ac. telep nyomócsöves 1.646 hektáros öntözőfürtje épült ki. • 1969-re épült meg a K-V., K-XI. tározórendszer közel 1.200 hektár területen 16 millió m3- es tározási lehetőséget biztosítva. • 1972-re az 1.200 hektáros Hajdúszováti és a 2.700 hektáros Hajdúnánás-Tedej öntözőfürtök is megépültek. • 1974-ben kezdődött és 1981-ig tartott a Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer (HTVR) építése. A HTVR a vízhasznosítási célokon túl a Debrecen térségi lakossági, ipari és jóléti célú vízigényeket is figyelembe vette 20.000 hektár öntözés fejlesztési lehetőség megteremtése mellett. • A HTVR I. üteme keretében megépült a szivattyútelep, az 1.200 mm átmérőjű, közel 6 km-es nyomóvezeték, a „Macsi-Balcsi” kiegyenlítő tározója és a Látóképi tározó, valamint további 6 km nyomóvezeték Ebesig. • Nem valósult meg a II. ütemben Debrecen D-NY-i részén tervezett kiegyenlítő tározó, az Ebesi tározó, a Kondoros vízellátó útvonal. • A TIVIZIG és Debrecen város összefogásával a HTVR II. ütem elképzelésein túlmutató program született 2000-2001-ben. A Hajdúhátság és Debrecen térségének vízpótlását célzó program CIVAQUA néven vált közismerté. 2.1. A TOR jelenlegi jellemzői, vízforgalma, üzemelési rendje A Tiszalöki Öntöző Rendszer eddigi története alatt sok változás történt. Az építést követően az üzemelés rendje többször változott. A 4/1983. (VE.4.) OVH. számú utasítása alapján a TIVIZIG Vízrendezési, Vízhasznosítási és Társulati Osztálya elkészítette a vízhasznosítási főművek üzemeltetési szabályzatát, mely a TÖR és azon belül az alrendszerek működését ismerteti: Keleti-Főcsatorna (KFCS):
