A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
8. szekció. VIZES ÉLŐHELYEK VÉDELME - 1. Dr. Ács Éva (MTA Ökológiai Kutatóközpont): Átlépve a Rubikont. Invázió vagy a globális felmelegedés hatása? - 2. Bolgovics Ágnes (ELTE): Ritroplankton összetétel a Sajó vízgyűjtőjén - 3. Dr. Fekete Endre - Dr. Kozák Péter PhD - Barla Enikő - Fiala Károly - Vidács Lívia (ATIVIZIG): Komplex vízvisszatartási program a Nagy-széksóstó (Mórahalom) vízrendszerében
A szerelvényaknából indul az NA 315-ös nyomócső, mely a Széksóstói főcsatorna 9+090 km szelvényében egy gerebbel és visszacsapó-szeleppel ellátott előregyártott kitorkolló fejen (1) keresztül csatlakozik. A kitorkolástól jobbra és balra 5-5 m-es távolságban, illetve a kitorkolással szemben 10 m-es hosszban partvédelmet kell biztosítani. A partvédelem előregyártott elemekből valósul meg. A főcsatorna 7+700 km szelvényében kezdődik a víz utótisztítására szolgáló „wet-land”, melynek vízzel történő ellátása egy tiltós előregyártott beton betorkolló fejen keresztül történik. A víz a wet-landet a betorkolló fejhez hasonló tiltós előregyártott beton kitorkolló fejen keresztül hagyja el. Ez a pont megfelel a főcsatorna 7+410 km szelvényének. A wet-land vízzel történő felduzzasztása érdekében a Széksóstói csatorna 7+640 km szelvényében egy egynyílású tengelyszimmetrikus vasbeton szerkezetű duzzasztó műtárgyat építettek. Az üzemi elvezető csatorna kezdőpontjában és végpontjában egy-egy tiltós előregyártott vasbeton be-, illetve kitorkolló fejet terveztünk. A Széksóstói főcsatorna 5+350 és 3+869 km szelvényébe egy-egy betétpallós elzárós műtárgy található, melyeket leromlott állapotuk miatt fel kellett újítani. A korszerűtlen, funkciójukat ellátni képtelen műtárgyak rekonstrukciójával az a célunk, hogy ezek teherbírási, forgalom átvezetési és nem utolsó sorban vízelvezetési követelményeknek megfeleljenek. Tulajdonviszonyok, terület felhasználás A Széksóstói főcsatorna kivett terület, magyar állami tulajdon, az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság kezelésében van. A projekt területe Mórahalom város közigazgatási területét érinti. A főcsatorna mederrendezése és kotrása során a kitermelt mederanyagot saját területen, a főcsatorna partján helyezték el. Mederanyag vizsgálatok, talajtani adatok A Nagyszéksós-tó DNy-i, a 4 ha-os terület partján 5 ponton történt 210-310 cm mélységig furatmélyítés szelvényleírással, a fizikai talajféleség helyszíni meghatározásával, illetve a jelzett tórészlet átellenes sarkán mélyült furatokból bolygatatlan mintavétel az üledékrétegek vízáteresztő képességének (K-tényező) és térfogattömegének meghatározása céljából.
