A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)

8. szekció. VIZES ÉLŐHELYEK VÉDELME - 1. Dr. Ács Éva (MTA Ökológiai Kutatóközpont): Átlépve a Rubikont. Invázió vagy a globális felmelegedés hatása? - 2. Bolgovics Ágnes (ELTE): Ritroplankton összetétel a Sajó vízgyűjtőjén - 3. Dr. Fekete Endre - Dr. Kozák Péter PhD - Barla Enikő - Fiala Károly - Vidács Lívia (ATIVIZIG): Komplex vízvisszatartási program a Nagy-széksóstó (Mórahalom) vízrendszerében

metafitikus Tachelomonas-ok és kovamoszatok voltak. Az ökológiai állapotot kifejező Q-index érték sem utal jó állapotra(Q=2,12-2,98).

Az élőbevonatban az Achnanthes lanceolata és az Epithemia árgus voltak az uralkodók. Az IDAP index (12,0) és az IBD index (10,1) értékek alapján a víz közepes ökológiai állapotúnak minősült. Az állapot a mintavételi térségben nem ad okot beavatkozásra, a meder tisztítása sem szükséges ökológiai szempontból. Meg kell vizsgálni , hogy a vízgyűjtőn lokalizálható-e a viszonylag magas P koncentráció forrása. A foszforterhelés csökkentése kívánatos, azonban úgy tűnik, hogy alapvető gondot nem a víz minősége, hanem annak hiánya jelenti.

Széksóstói főcsatorna a Kisszéksós-tó után

Medre makrofitonokkal sűrűn benőtt, a vízben kevés az alga (a-klorofill: 1-30 pig/l), viszonylag sok a foszfor, az ORP: 100 pg/l, a TP: 180 pg/l körüli. De ez a tápanyagkínálat a növényzet árnyékoló hatása miatt nem tud manifesztálódni. A fitoplanktonban a fonalas nem nitrogénkötő cianobaktériumok domináltak, ezért a Q- index alapján (0=2,24-3,46) a rossz és a közepes állapot között ingadozónak minősíthető. A makrovegetáció árnyékoló hatásának tudható be a víz időszakos oxigénszegénysége.Az élőbevonatban a Fragilaria ulna és a F. tenera dominált. A kovamoszat indexek alapján , az IDAP (11,2) alapján közepes az IBD index (13,3) szerint jó ökológiai állapotú. Közvetlen beavatkozásra nincs szükség, állapota a felsőbb szakaszokon történő esetlegesbeavatkozásoktól függ. Vízhozama nagyon kicsi volt a vizsgálat idején, 2007 nyarán pedig teljesen kiszáradt, a probléma itt is nem elsősorban minőségi, hanem vízmennyiségi.

3.2. Talajvizsgálatok

A területen az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszéke végzett vizsgálatokat a Nagyszéksós-tó alatti üledékrétegek vízzáróságának meghatározása céljából.

A Nagyszéksós-tó DNy-i, kb. 4 ha-os részletének partján 5 ponton történt 210- 310 cm mélységig furatmélyítés szelvényleírással, a fizikai talajféleség helyszíni meghatározásával, illetve a jelzett tórészlet átellenes sarkán mélyült furatokból bolygatatlan mintavétel az üledékrétegek vízáteresztő képességének (K-tényező) és térfogattömegének meghatározása céljából.