A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)

7. szekció. HIDROGEOLÓGIA ÉS MÉRNÖKGEOLÓGIA IDŐSZERŰ FELADATAI - 10. Dr. Lénárt László - Hernádi Béla - Szegediné Darabos Enikő – Debnár Zsuzsanna - Czesznak László – Tóth Katalin (Miskolci Egyetem, Mátrai Erőmű ZRt., Nemzeti Környezetügyi Intézet, Észak-magyarországi Vízügyi Hatóság): Bükk-térségi termálkarsztvíz térképek pontosítása a legújabb fúrások adatai alapján - 11. Osvald Máté (SZTE): A Hódmezővásárhelyi geotermikus visszasajtoló rendszer szűrőit eltömítő biológiai komponensek vizsgálata metagenomikai módszerrel

A DUNA-TISZA KÖZE TALAJVÍZSZINT-ÉSZLELŐ HÁLÓZATÁNAK TÉRSTATISZTIKAI VIZSGÁLATA

Szalai József1 - Kohán Balázs2 - Nagy György3

1. Országos Vízügyi Főigazgatóság

2. Eötvös Loránd Tudományegyetem

3. Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

1. BEVEZETÉS

A Duna-Tisza közi homokhátság területén az utóbbi évtizedekben a mezőgazdasági termelés, valamint a védett élőhelyek fennmaradása szempontjából meghatározó jelentőségűvé vált a megfelelő mennyiségű és minőségű víz jelenléte. A síkvidéki területek vízháztartásában bekövetkezett változásokat indikátorként - a befolyásoló tényezők hatásait mintegy összegezve - a talajvízszint alakulása mutatja. Ennek süllyedő tendenciájára először az 1980-as évek elején a Talaj vízállás-tájékoztató térkép szerkesztői figyeltek fel. Ezt követően kezdődtek azok a kutatások, amelyek célja a talajvízszint-süllyedés okainak feltárása, illetve mértékének becslése volt (Major P. & Neppel F. 1988; Major P. 1993, 1994; Szodfridt I. 1993; Pálfai I. 1993, 1994, 1996). Később több egyetem, kutatóintézet bevonásával folytak a vizsgálatok, melyek eredményeit számos tanulmány, konferenciaelőadás ismertette, de a Nagyalföld Alapítvány kötetei is tartalmazzák, illetve a klímaváltozás eddigi hatásait bemutató, szintetizáló disszertáció is készült (Rakonczai J. 2013.)

Az észlelőkutak menetgörbéinek - hidrográfok - vizsgálata során alkalmazott módszerek egyike, hogy a vízszint-idősorokat alkotóelemeire bontják és az egyes alkotóelemeket külön-külön vizsgálják. Ebbe a körbe sorolhatók a trend- és periódusvizsgálatok. A trendvizsgálatok feladata a vízszintek kisebb-nagyobb mértékű csökkenésének elemzése, ezek térbeli kiterjesztése, például adott időintervallum talajvízszintkülönbségeinek térképeken történő megjelenítése (Major P. 1994, Rakonczai J. & Bódis K. 2002, Szalai J. et al. 2008, 2011). E kutatási szemléletnek jelentős eleme az éves, több éves periódusok elemzése a talajvízszint-ingadozásban. Az előbbiek vizsgálatára már az 1950-es években találhatók példák. Az Alföldön megismert legkisebb (éves) perióduson kívül kimutatható 14-16 éves (Ubell K. 1953, Kovács Gy. 1959, Szabó Gy. 1960, Rétháti L. 1974, Rónai A. 1985, Kovács J. et al, 2011.), sőt ennek kétszerese, 28-30 éves periódus is (Rónai A. 1953, 1956,) Rétháti L. (1977) autokorreláció-függvény felhasználásával a hidrológiai periódusok hosszát 12-14 és 25-26 évre becsülte. A periodikus változásokat mutató jelenségek sajátossága, hogy a várt „ismétlődések” elmaradhatnak, azaz egyes periódusok nem jelentkeznek ismét. Az éves periódusok elsősorban a mezőgazdasági termelés biztonsága szempontjából rendkívül fontosak, ezért szükséges és indokolt a talajvízszint-adatokat olyan módszerrel-módszerekkel is elemezni, amelyek a periódusok meglétének, esetleges kimaradásának, mint ténynek a megállapítására alkalmasak. A periódusok időbeni változékonyságának alakulására wavelet-spektrum becsléssel lehet megbízható és pontos választ adni (Kovács J. et al. 2004).

Több kutató sokváltozós adatelemző módszerek használatával vizsgálta a terület talajvízszint-ingadozásának mintázatát, valamint annak térbeli elterjedését (Szalai J. et al, 2011, Kovácsné Székely I. & Szalai J. 2009, Ladányi Zs. et al. 2009., 2011). Az utóbbi évtized újabb kutatási iránya, hogy a talajvízszintek ingadozását kapcsolatba hozzák a felszín alatti áramlási rendszerekkel is (Mádlné Szőnyi J. et al. 2005).