A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)

7. szekció. HIDROGEOLÓGIA ÉS MÉRNÖKGEOLÓGIA IDŐSZERŰ FELADATAI - 8. Komlós Ferenc (nyugdíjas): A hőszivattyúzás táblázata és a felszínalatti víz hőjének hasznosítása magyar hőszivattyúval

A VITUKU által készített, Magyarország Hévízkút Katasztere alapján az 1994 évi hasznosítási szerkezetet 969 termálkút figyelembe vételével állítottam össze. Ekkor Magyarországon 1350db létesítményt tartottak nyílván, melyből nem vettem figyelembe a 3. ábra bal felső sarkában látható kör-diagrammban - a teljesség kedvéért - még feltüntetett azon kutakat, amelyeket eltömtek, lezárt állapotban voltak, illetve hasznosításuk nem volt feltüntetve. Továbbá ebben a kataszterben - valamilyen oknál fogva - nem szerepelt 71 kút, amelyek ellenben a 2010-es adatbázisban benne vannak és az építés éve szerint 1994-ben már léteztek (3. ábra, bal felső kör-diagramm).

A 969 termálkút 26%-a, azaz 251 létesítmény a fürdők vízszükségletét szolgáltatta. Nem sokkal marad el tőle, 210 kúttal, a mezőgazdaság víz és hőigényét kiszolgáló termálkutak száma, mely így 21%-os arányt képviselt. Az előbbieket követik a kommunális hasznosítás elnevezéssel illetett termálkutak (130db), valamint a vízműkutak (114db), amelyek így 13%al, valamint 12%-al részesednek a szerkezetből.

Itt kell megemlíteni a kommunális kifejezés mögöttes tartalmának problematikáját, mely szerint nem egyértelmű, hogy ez alatt egy termálkútnál mit értünk. A szó elfogadott jelentése közösségi, valamint „7. községi, helyi; 2. a települési közösségeket, községeket, városokat érintő, irányításuk alatt álló; 3. a közösség (lakosság) kényelmi, szociális, egészségügyi, művelődési stb. igényeinek kielégítésére irányidó” vagyis ezzel leginkább a lakossági felhasználás feleltethető meg (Bakos, 2006). Ha általában a vízellátásról vagy a szennyvízkezelésről beszélünk, akkor az ipari vízellátás, mezőgazdasági vízellátás, illetve kommunális vízellátás kifejezések alapján a kommunális kifejezéshez egyértelműen a lakossággal kapcsolatos vízellátás kapcsolódik. Ugyanakkor a kommunális mellett azonos arányban használatos a vízmű kifejezés is, mint hasznosítási cél. A termálkutaknál alkalmazott kommunális kifejezés mögött széleskörű - de valóban alapvetően lakossági igényeket kielégítő - felhasználás húzódik. Ha az 1994-es kataszterben alkalmazott kifejezéseket vizsgálom, akkor többségében a kommunális vízmű (106db) kifejezést alkalmazza a vízmű (114db) szó mellett (3. ábra). Továbbá megjelenik a kommunális, a kommunális (gyógyászati), a kommunális (használati melegvíz), kommunális fűtés, valamint ennek k. f (termelő), illetve k.f (visszasajtoló) változata is.

Míg a létesítéskor a termálkutak mindössze 1%-nál terveztek kombinált, azaz többcélú hasznosítást, addig ez az 1994-es, vizsgált kútállománynál 10%-ra emelkedett vagyis egy-egy hévízkút hasznosítása több felhasználási céllal bővült. Egyes kutaknál ez két-három ágazatot is érint, mint például a harkányi III-as kút, illetve a győri III-as kút, melyeknek a hasznosítása ebben az időszakban fürdő+mezőgazdasági+ipari+kommunális volt. A többcélú hasznosításon belül 22 féle kombináció fordul elő, de ha a prioritási sorrendet is figyelembe vesszük, akkor 31 féle. Például amennyiben egy fiirdő+kommunád s+mezőgazdasági hasznosítású kútnál az említett sorrend került felállításra, úgy az elsődleges hasznosítási cél a fürdő ellátása volt s ezt követte a kommunális, majd a mezőgazdasági igények kielégítése. Ha pedig ez mezőgazdasági+fürdő+kommunális, akkor a fontossági sorrend is ennek megfelelő (1. táblázat). További kategóriát jelent az észlelési célokat szolgáló mintegy 94 létesítmény, valamint a legkisebb számban megjelenő ipari hasznosítás 76 hévízkúttal, melyek a szerkezetben 10%-os, illetve 8%-os arányt képviselnek. Az ipari ágazatban elsősorban a