A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
7. szekció. HIDROGEOLÓGIA ÉS MÉRNÖKGEOLÓGIA IDŐSZERŰ FELADATAI - 4. Görög Zsolt (Golder Associates Zrt.): Komplex problémák, megoldási lehetőségek rétegvizes vízellátású mintaterületen a gödöllői vízbázisok példáján keresztül - 5. Hágen András (Újvárosi Általános Iskola): A felszín alatti vizek geokémiai szempontjai a sörfőzésben - 6. Hágen András (Újvárosi Általános Iskola): Felszín alatti vizek fejlődéstörténete a Mohácsi-szigeten - 7. Hernádi Béla - Czesznak László - Juhász Béla - Kovács Péter - Lénárt László - Tóth Katalin (Mátrai Erőmű ZRt., ÉMVIZIG, Miskolci Egyetem, Észak-magyarországi Vízügyi Hatóság, MLBE): Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén
A hőszivattyúk használata az épületgépészetben (fűtés-HMV-hűtés) egyre nagyobb szerepet kap például a- meglévő állami és önkormányzati épületeknél;- új és meglévő bérlakásoknál (szociális épületeknél);- kórházak és társasházak energetikai felújításánál;- passzívházaknál;- CO2 semleges épületeknél (EU-direktíva);- az aktívházaknál (fejlődési irány);- a hőkomfort-igény magyarországi fejlődése (az igényes köz- és ipari épületekben általánossá vált a klimatizálás). Szerte a világban, véleményem szerint, a vonatkozó előírás (IEA: Nemzetközi Energia Ügynökség), hőszivattyú statisztika hiányában kevésbé ismert még az energiapolitikával foglalkozók körében is a hőszivattyús rendszerrel történő hatékony hőtermelés és hőelvonás. Elmozdult az ezzel kapcsolatos közvélemény hazánkban? „Ha fűtés, akkor gáz”, „ha fűtés, akkor kazán”! De sajnálatos, hogy a szilárdtüzelésű kazánok helytelen kezeléséből eredően egyre több a családi ház tűzeset. Sajnos tapasztalom, hogy a prominens tudományos-szakmai körök idegenkednek a hőszivattyúzástól. Elhallhatják a hőszivattyú fogalmát és nem is akarnak vele foglalkozni. Sőt nem is szeretnék megtanulni, érteni hozzá, a vonatkozó publikációk bizonyítják ezt a véleményemet [7]. Tudom, hogy a hőszivattyú bonyolult készülék, sokkalta bonyolultabb, mint a kazán és ráadásul hűtésre is gazdaságosan alkalmazható! Néhány kivételes személy1 szerencsére található, aki felvállalja oktatását és tudományos-szakmai terjesztését ennek a csúcstechnikának, amely fűtési, hűtési és HMV ellátási funkcióra is hatékonyan felhasználható. Ma már V4-es2 közös lobbizásban és 2021-2027-ig között tartó EU költségvetési időszakban gondolkozom, hiszen mindenhol igen nehéz a jól ismert hagyományos széles körben használt technológiákat felváltani („amiről nincs statisztika az nem is fontos eszköz”)! Magyarországon „fehér folt” a korszerű, hőszivattyús távfűtés és távhűtés, de iránta az érdeklődés a meggyőző külföldi példák hatására növekszik Az ember biológiai tűrőképességének figyelembevétele és a betegségek megelőzése hazánk gazdasági fejlődése szempontjából is stratégiai fontosságúvá vált. Igény a városok légszennyezésének ill. egészségkárosító hatásának jelentős csökkentése. A környezet terhelésének mérsékelésével javulhat az ott élő lakosság egészsége, életminősége. Feladatunk az épületekben élő ember életfunkcióival összefüggő objektív és szubjektív igények kielégítése, a zárt terek - lakóhely, munkahely - belső környezetének, mikroklímájának komfortja. Fővárosunk, és a városok környezeti állapotának javítása több évtizedre szóló következetes munkát jelent! Az emberi élet minőségét alapvetően meghatározza a levegő tisztasága. A szennyezőanyagok közvetlenül veszélyeztetik az emberi egészséget, károsítják a vegetációt, romboló hatást fejtenek ki épített környezetünkre. A levegő minőségét a közlekedés, a lakossági fűtés és az ipari tevékenységből származó szennyezések határozza meg, de a meteorológiai helyzettől függően időszakosan szerepe van a nagyobb távolságról érkező szennyezésnek is. 1 Heller László doktori disszertációja: Die Bedeutung der Wärmepumpe bei thermischer Elektrizitästerzeugung (cím magyarul: „A hőszivattyú jelentősége termikus villamosenergia-termelés esetében”). Egyetemi Nyomda, Budapest 1948. 2 Visegrádi csoport (V4) - a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia regionális együttműködése.
