A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
7. szekció. HIDROGEOLÓGIA ÉS MÉRNÖKGEOLÓGIA IDŐSZERŰ FELADATAI - 4. Görög Zsolt (Golder Associates Zrt.): Komplex problémák, megoldási lehetőségek rétegvizes vízellátású mintaterületen a gödöllői vízbázisok példáján keresztül - 5. Hágen András (Újvárosi Általános Iskola): A felszín alatti vizek geokémiai szempontjai a sörfőzésben - 6. Hágen András (Újvárosi Általános Iskola): Felszín alatti vizek fejlődéstörténete a Mohácsi-szigeten - 7. Hernádi Béla - Czesznak László - Juhász Béla - Kovács Péter - Lénárt László - Tóth Katalin (Mátrai Erőmű ZRt., ÉMVIZIG, Miskolci Egyetem, Észak-magyarországi Vízügyi Hatóság, MLBE): Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén
Ezen területek vízgyűjtői a részlegesen védett, II. fokozatba lettek sorolva. Kivétel, a Garadna-völgyhöz, a Hámori-tó gátjának szelvényéhez tartozó vízgyűjtőterületek, melyek a Hám őri-tó jelentős árvíz visszatartó képessége miatt közel teljes, azaz az I. árvízveszélyesség fokozatot kapták (ld. 5. ábra). • Különleges helyzetben van a Tatár-árok felszíni vízgyűjtőjének NY-i része (az ábrán 110-es számmal jelölt), mert az itt összegyülekező víz Bükkszentlászló DK-i részén karsztos felszínen folytatja az útját, ahol a mederben víznyelősorozaton keresztül részben elnyelődik. Az itt elnyelődött víz a miskolctapolcai Uj-kútban 4-5 napos késleltetéssel jelentkezik, sok esetben vízminőségi gondokat okozva. Árvízi időszakban azonban a víz jelentős része átjut a Tatár árok K-i (szintén 110-es számmal jelölt) részvízgyűjtőjére és onnan a Szinvába. A két vízgyűjtőrészt összekapcsolja -az egyértelmű nagy töbröket kikerülő, ezért szakadásos, de patakmedrében több tucat víznyelőt tartalmazó - az ábrán 111-es számmal jelölt „Tatár-árok 2” felszíni, és a leírtak alapján karsztos vízgyűjtő terület (ld. 5. ábra). 5. ábra: BKÉR objektumok a Szinva-és Hejő-patak vízgyűjtőin A Bükk hegységben és ezen belül a 6. ábrán feltüntetett a vízgyűjtő területeken és környezetükben 1992-óta „üzemel” a Bükki Karsztvíz Észlelő Rendszer (BKER), mely 6
