A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)

7. szekció. HIDROGEOLÓGIA ÉS MÉRNÖKGEOLÓGIA IDŐSZERŰ FELADATAI - 3. Fejes Zoltán - Prof. Dr. Szűcs Péter - Tóth Márton - Pitty Helga Velkisz (Miskolci Egyetem): A nagyigmándi keserűvizek vízföldtani bemutatása

Az 1691-től levonuló árvizek közül kiemelkedik az 1845-ös 20 halottal, és az 1878-as 277 halálos áldozattal. Az 1878-79-ben történt három árvízi esemény hatására indult meg a Szinva-patak szabályozása. Akkor a vízimalmok, a duzzasztók és a szigetek megszüntetésével hosszú időre nagy árvizek veszély nélküli levezetésére tették alkalmassá a Szinva-patak medrét.

A két világháború miatt a nagyvízi meder tervezett burkolása elmaradt. Az 1958-as árvizet követően 1960-tól évente 1 millió Ft-ot szavaztak meg a munka folytatására. A közelmúltban, 2006-ban kialakult árvíz következtében egy fertőzéssel járó járvány vonult végig a városon, melynek a következménye egy komoly vízminőség-védelmi intézkedés sorozat lett. Ennek eredményeképpen a lényegesen nagyobb, 2010-es kettős árvíz Miskolc ivóvízellátás biztonságát már nem veszélyeztette és csak a Szinva-patak felső szakaszán okozott elöntéseket. Ezt követően a papírgyári védőművek kiépítésével folytatódott a patak szabályozása.

Karsztárvíz ritkán alakul ki egyetlen felhőszakadás következtében - mint például 1878- ban, amikor a Szinva-patak medre Diósgyőrben „egy álló hétig telve volt” -, hiszen a Bükk hegység jelentős, (karsztvízszinttel fordítottan arányos) szabad puffer kapacitással rendelkezik.

Azonban egy hosszabb aktív csapadékos periódus, vagy nagy mennyiségű hó fokozatos elolvadása és az azt követő intenzív csapadék tevékenység hatására magas „alap karsztvízszint” alakulhat ki. A kialakuló karsztárvizekre éppen ez a helyzet a jellemző, a kialakult magas vízszintre „ráfut” egy markáns csúcs. A helyzetet súlyosbíthatja egy több napos mediterrán ciklon esetében a villám- és a karsztárvizek találkozása.

A szélsőséges időjárási viszonyok hatására (ld. 3. ábra) elmondható, hogy 4-6 évenként minimum és maximum vízszint rekordok jöhetnek létre. Ez csak a maximumokat tekintve 4-6 évenként a növekvő árvízveszélyre hívja fel a figyelmet. Ennek ismeretében Miskolc Város Polgármesteri Hivatala felkérte a Miskolci Egyetemet egy karsztárvíz előrejelzési rendszer tanulmány tervének elkészítésére. A dolgozatban a tanulmányterv eddigi eredményei alapján a karsztárvíz előrejelzés lehetőségeit mutatjuk be, mely egyben a kiépítendő rendszer elvi alapját képezi.

3