A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
1. szekció. VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁS - 2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 14. Lovas Attila - Fazekas Helga (KÖTIVIZIG): Árvízi tározók üzemirányítási és üzemeltetési mintaszabályzata - 15. Lucza Zoltán (FETIVIZIG): A vízkárelhárítás időszerű feladatai - 16. Maller Márton (ÉDUVIZIG): Települési vízkár-elhárítási tervek készítésének tapasztalatai - 17. Dr. Mecsi József (PE): 2013-as árvízhullám hatása Mohács térségében - 18. Mrekva László (EJF): A kockázatkezelés, mint a reziliens városi árvízgazdálkodás hatékony eszköze
rezilienciát. A transzparencia és az elszámoltathatóság esszenciális a fejlődés folyamatában. A kockázati információ megosztása alapul szolgál a különböző kockázatkezelési intézkedések fontossági sorrendbe történő állításához. Az érdekeltek általi kötelezettségvállalás alapvető a sikeres árvízi kockázatkezelés folyamatában. Az intézkedéseknek az adott közösségre jellemzőnek kell lenni, jól beazonosíthatónak, végrehajthat ónak, ellenőrizhetőnek és a közösség által ki értékelhetőnek (a közösség definiálható geográfiailag az árvíz előfordulásától, megjelenésétől függően vagy a városi területek adminisztratív és társadalmi-gazdasági határai által). Ez mindazon a meggyőződésen alapul, hogy az adott közösségben élők tudnak és fognak segíteni magukon és egymáson, hogy megelőzzék vagy csökkentsék a veszély kockázatát. 5. Az urbanizáció hatása a városi árvizekre A 20. század közepén világviszonylatban tízből három ember élt városi területen. Ettől az időponttól kezdve és az azt követő három évtizedben egyfajta gyors demográfiai expanzió mutatható ki a városokban világszerte. Ezt követően egy lassabb, de egyenletes sebességű népességnövekedés figyelhető meg. Manapság a világ lakosságának fele él városi területeken (4. számú ábra). Urban and rural population ol the world in billions World total population ■ World urban population ■ World rural population Source United Nations Department ol Economic and Social Altars 4. számú ábra: A világ városi és vidéki összlakossága A városiasodás egy világméretű folyamat, az egyes országokat érintő különbözőségekkel. A jelenlegi ismereteink szerint a következő harminc év során majdnem a világ teljes népességszaporulata a városi területekre koncentrálódik. A városi fejlődés a 20. század második felében felélénkült, és ez a lakosság kis helyen történő magas koncentrálódását, a szárazföldi és vízi ökoszisztémák árvizek által az emberiségre gyakorolt negatív hatást, a betegségek megjelenését és az élet minőségének romlását eredményezte. Ez a folyamat a városi területekkel - különösen a vízi infrastruktúrát érintő - való elégtelen, hiányos szabályozás és irányítás következtében alakulhat ki. Az urbanizációt illetően az alábbi fontosabb definíciókat találtam:
