A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
6. szekció. VÍZÉPÍTÉS - 3. Bokor Barna - Szente János (Traninvest-Budapest Kft.): EKO-System mobil árvízvédelmi fal bemutatása - 4. Bunyevácz Viktor (Kostruktör Kft.): A Szamos-Kraszna-közi árvízszintcsökkentő tározó vízbeereesztő műtárgyának kiviteli tervezése
2 4. Vízvezető rétegsor (iszapos homok vagy finom homok), a terepszint alatt változó, 7,0 -16,0 m mélységtől kezdődően. A felső 3 plasztikus réteg a nagy összenyomódásuk és így a várható nagy süllyedések miatt nem volt alkalmas alapozásra, ezért a műtárgy az alsó homokos rétegre került alapozásra, amely megfelelően teherviselőnek bizonyult. A műtárgy ennek megfelelően mélyalapozással, vasbeton résfalas alapozással készült. A résfal feltámaszkodó talpszintjét a teherviselő réteg előfordulási mélységéhez igazodva a terepszint alatt 11,0-13,0 m mélyen vettük fel. . A talajvíz nem agresszív, a jellemző talajvízszint a terep alatt 3,0 m körüli mélységben van. 2.3. A műtárgy hidraulikai főméreteinek megállapítása A műtárgy főméreteinek megállapítására még korábban, az engedélyezési terv készítésének fázisában került sor. A Szamos és a Tisza folyókra vonatkozó 1D hidraulikai modellszámítással határozták meg a műtárgy helyét, küszöb szintjét, nyílásszélességét és vízátbocsájtó kapacitását. A számítás szerint a műtárgy szelvényben a Szamos tetőző árvízszintje 60-80 cm-rel csökkenthető az árvízi vízbeeresztés segítségével. Ezt a munkát a tározó főtervezője, a VIZITERV Consult kft. készítette, ezért erről itt részletesen nem kívánunk szólni. A műtárgy kiviteli tervezéséhez ezen adatokat alapadatként használtuk fel. 2.4. Hidraulikai kismintavizsgálat A Vízbeeresztő műtárgyra vonatkozóan korábban, még az Engedélyezési terv illetve az Ajánlati terv készítéséhez hidraulika kismintavizsgálat is készült. A munkát a VITUKI Kht. készítette. A fizikai kismintakísérletben a Vízbeeresztő műtárgy és környezetének 1:30 kicsinyítésben megépített torzítatlan modelljét használták. A kismintavizsgálat keretében került kidolgozásra többek között az energiatörő bordás (kaszkád rendszerű) utófenék kialakítása és a vízterelő szárnyfalak elrendezése is. Kimérésre kerültek a műtárgy Q-h görbéi, azaz a vízbeeresztési üzem alatt a vízátvezetés vízhozam-felvízszint összefüggései. A teljes nyitás melletti vízátvezetés Q-h görbéjét az alábbaiakban adjuk meg:
