A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)

6. szekció. VÍZÉPÍTÉS - 1. Ambrus Krisztián (TIVIZIG): Árvízvédelmi fejlesztési munkák tapasztalatai - 2. Blaskovics Gyula (nyugdíjas): Vízenergiakincsünk beemelése távlati villamosenergia ellátásunk paksi tervezésésben

4

követelmény most kiejti, lignitkincsünket a lehető legtovább megőrizni kell. Megújulok esetében változik az előjel, amit ma nem hasznosítunk az örökre elveszett. Magyarországon

1974-ig (Kiskörei Vízerőmű üzembehelyezése) vízerőkészletünk 5,5 százalékára épült vízerőmű, azóta semmi, szélerőkészletünk kihasználása 2010. táján kezdődött. Tőlünk eurómilliárdokat vitt el a víz, fújt el a szél, ennyivel lett - lesz kevesebb unokáink öröksége. Véleményem szerint a „haszontalan” beruházások mellett ez a másik oka, hogy a feltörekvő országok körében Magyarország éltanulóból visszacsúszott az utolsók közé. Összehasonlításul: Szlovákia csak a Bősi Vízerőművel 1992. óta 760 MW teljesítménnyel gyarapítja vagyonát, a mi 800 MW-unk semmit nem hozott.

Bükkábrány kiejtésével már csak a két Paksi-blokk, vagy a Megújulok plusz egy Paksi-blokk között lehet választani. A döntésben egy új szempont, a többcélúság követelménye vizsgálandó. Az Európai Unió 2014-ben induló költségvetéséből Magyarországra jutó hányada felosztásának irányelvévé tette regnáló kormányunk: „Elsődlegesen olyan fejlesztési terveket támogatunk, amelyek egyszerre több területen éreztetik hatásukat.” A hő- és atomenergiát hasznosító erőművek csak villamos energia (esetenként távfűtési) igényt elégítenek ki. A Megújulok döntő hányadát képező vízenergiánál más a helyzet, itt elsősorban nem erőművet, hanem vízlépcsőt kell létesíteni. Vízlépcsőt, mely egyetlen műtárgyban duzzasztóművet - benne vízerőművet -, hajózsilipet, hallépcsőt, hidat, segédlétesítményeket és a duzzasztott teret kísérő töltéserősítéseket tartalmaz. Ez a vízlépcső a villamosenergia termelésén túl alkalmas árvíz elleni védekezésre, vízminőségi kárelhárításra, öntözővíz tárolására és igény szerinti szolgáltatására, lehetővé teszi kisvízhozamok esetén is a hajózást, a tározótó és hatásövezete vizes élőhelyeket teremtve gyarapítja a növény - állatvilágot és olyan turisztikai vonzerőt teremt, melynek kihasználása látványosan gazdagítja környezetének lakosságát, teremt tízezrek számára soha nem remélt életminőség javulást. Mindez magyarázza a fejlett országok folyóinak belépcsőzöttségét, igazolja jogosságát a létrehozásukhoz szükséges erőfeszítéseknek, melyeket a magyar kormányok 1974. óta nem mernek felvállalni.

Ez a „Pató - Páli” tétlenkedés nem csak mérhetetlen gazdasági károkozással jár, de ellentmond a fenntartható fejlődés követelményeinek is:” Nem elég csak megőrzini az unokáinktól kölcsönkapottakat, de elvárható kötelezettségünk azokat számukra lakhatóbban, szebben, értékesebben az ember számára kényelmesebbé varázsolva átadni. A természet erői emberi beavatkozás nélkül is működnek, természeti környezetünk akkor is folyamatosan