A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)

6. szekció. VÍZÉPÍTÉS - 1. Ambrus Krisztián (TIVIZIG): Árvízvédelmi fejlesztési munkák tapasztalatai - 2. Blaskovics Gyula (nyugdíjas): Vízenergiakincsünk beemelése távlati villamosenergia ellátásunk paksi tervezésésben

Vízenergiakincsünk beemelési távlati villamosenergia ellátásunk

Paksi tervezetébe

Országos vita bontakozott ki hosszútávú villamosenergia igényünket két paksi blokk telepítésével kielégíteni szándékozó kormánydöntésről. Ez alkalmat teremt arra, hogy a közvélemény elé lehessen tárni folyóinkban rejlő természeti erőforrások - köztük 1000 MW villamosenergia - hasznosításának lehetőségét. Előfeltételként el kell fogadtam folyóink belépcsőzésének szükségességét, melyet negyven éve tilalmaznak politikai döntéshozóink.

Ha lehetett a vizitdíjról népszavazást tartani, miért ne lehetne villamosenergiaellátásunk hosszútávú jövőjéről is szavazni?

Rendkívüli horderejű döntések előtt állunk, melyek évszázadra kihatóan határozzák meg fejlődésünket, a döntéshozók gyerekeink és unokáink életkörülményeiről határoznak. Kényszerpályán vagyunk-e, vagy van választási lehetőség? A döntéshozatalhoz szükséges az alternatívák részletes ismerete, megvitatása, a legoptimálisabb megoldás közmegegyezésben történő kimunkálása. Ehhez szeretnék néhány észrevételemmel hozzájárulni.

Termeljünk vagy vásároljunk kérdésében elfogadható a döntés, termelőkapacitásunkat kell fenntartani, fejlesztésének ütemét az igények változásához illeszteni. A villamosenergia mostani kínálati piacának olcsósága vásárlásra csábít ugyan, de kényszerhelyzetbe hoz. Ki tudja mit lesz a piaci helyzet harminc - negyven év múlva? Ha nincsenek erőműveink, nincs választási lehetőség, vásárolni kell és viselni az árdrágulás terheit. Rugalmasan működtethető erőműpark mellett viszont lehet élni a pillanatnyi olcsóság előnyeivel, miként ez ma is jól működik.

Mint minden nagyberuházás, az erőműépítés finanszírozása is hitelfelvétellel jár. Hamis az erőműberuházást elutasító érvelés: a felvett kölcsönök úgy növelik az államadósságot, hogy azt a lakosságra kirótt adótöbbletekből kell évtizedekre szólóan visszafizetni. Az utóbbi negyven év alatt Magyarország nem azért nyomorodott el, mert innen - onnan, ilyen - olyan kölcsönöket vett fel, hanem azért, mert a hitelbe felvett pénzeket „haszon-talan” beruházásokra fordította. Az energetika területén tallózva: az egyik kormányzat belekezd az Eocén-programba (egymás fölötti bauxit és barnaszén mezők egyetlen bányanyitással