A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)

5. szekció. CSATORNÁZÁS, SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS -TISZTÍTÁS - 8. Kiss Katalin (SZIE) - Patziger Miklós, Bakos Vince, Jobbágy Andrea (BME): Könnyen és nehezen biodegradálható szervesanyagok eloszlásvizsgálata előülepítő medencékben és ülepedési kísérleteknél

Könnyen és nehezen biodegradálható szervesanyagok eloszlásvizsgálata előülepítő

medencékben és ülepedési kísérleteknél

Kiss Katalin

(tanársegéd, SZIE YMÉK1, lev. doktorandusz, BME VKKT2 3, kiss.katak@gmail.com),

Patziger Miklós

(egyetemi adjunktus, BME VKKT, patziger.m@gmail.com),

Bakos Vince

'3

(egyetemi tanársegéd, BME ABET , vbakos@mail.bme.hu),

Jobbágy Andrea

(egyetemi docens, BME ABET, ajobbagy@mail.bme.hu):

Rövid kivonat

Az el őül építés hagyományos célja a szennyvíztisztító telepre érkező, mechanikailag előtisztított, tehát a rácsszűrésen illetve homok- és zsírfogón átáramlott szennyvíz „előkészítése” a biológiai szennyvíztisztítási fokozatra. Ez elsősorban a nitrogén eltávolítás nitrifikálási lépését nehezítő, lebegőanyag terhelés csökkentésére vonatkozott. Az előülepítés egyre inkább előtérbe kerülő, fontos feladata tulajdonképpen ezzel összhangban a lehető legnagyobb mennyiségben leválasztott nyersiszappal a rothasztásos biogáz termelés hatékonyságának minél nagyobb mértékű növelése. Ugyanakkor azonban a BME Alkalmazott Biotechnológia és Elelmiszertudományi Tanszékén végzett kutatások (Tardy et al., 2012.) szerint a hazai szennyvizek sok esetben szűkösek a nitrogén eltávolítás befejező lépésének, a denitrifikációnak megfelelő hatékonyságú végrehajtásához. így a két folyamatnak, a nitrogén eltávolításnak és a biogáz termelésnek egymással ellentétes irányú alapfeltétele a tisztítandó szennyvíz szerves szénvegyületein belül is a könnyen bontható szénforrás elérhetősége. Egy 2013. évben induló MTA által támogatott, a BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékén megkezdett kutatás (Patziger M.: Ülepítő műtárgyak áramlási folyamatok vezérelte hatásfoknövelése) egyik fő elemeként az előülepítő medencék hatékonyság-növelése, valamint hatékonyabban működő új előülepítő medencék tervezési elveinek kidolgozása került célkitűzésre. Ennek fontos mérföldkövéhez érkezve arra keressük a választ, hogy az el őül építőben található lebegőanyag szemcseösszetétele, jellemző koncentrációtartományai, illetve a könnyen bontható szervesanyag aránya között milyen összefüggések állnak fenn. Ezek ismeretében hidrodinamikai modellezéssel „könnyen bontható szervesanyag térképet” készíthetünk előülepítő medencékről, megkönnyítve a medencék geometriájának, üzemvitelének vizsgálatát, valamint a „kis beruházási igényű” hatékonyság növelést.

Dolgozatunkban bemutatjuk a könnyen bontható szervesanyag arány és az előülepítőben található lebegőanyag tartalom fent említett jellemzői között fennálló összefüggések feltárására irányuló vizsgálatainkat.

1 Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar, 1146 Budapest, Thököly út 74.

2 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3.

3 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, 1111 Budapest, Szent Gellért tér 4.

1