A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
3. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 18. Virágné Kőházi-Kiss Edit - Tornóczky György - Petráss András (KÖTIVIZIG): Az Alcsi-Holt-Tisza fenntartható használatának ismertetése a Kódex alapján
csökkentsék, illetve takarékos vízhasználatot és hatékony energiafelhasználást valósítsanak meg. Használt, illetve szennyvizet közvetlenül vagy közvetve felszíni vízbe kibocsátó létesítmény létesítéséhez, bővítéséhez, illetve a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott jelentős változással járó fejlesztéséhez, valamint a működésének megkezdéséhez és működtetéséhez, a létesítményt engedélyező hatóságok engedélye szükséges. A kibocsátó üzemszerű működésén kívülálló okból bekövetkező, rendkívüli szennyezés esetében haladéktalanul köteles arról az illetékes engedélyező hatóság részére bejelentést tenni az addig tett intézkedések egyidejű közlésével. A holtág, a rendelet értelmében az „Egyéb védett területen lévő befogadók” kategóriába van sorolva, ezért a bevezetett használt- és tisztított szennyvizek minőségének meg kell felelnie a jogszabályban foglalt kibocsátási határértékeknek. 9.4. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységek Vízszennyezés esetén a káreseményt okozó szervezet a kárenyhítés megkezdése mellett, köteles a holtág üzemeltetőjét, illetve a Környezetvédelmi Felügyelőséget értesíteni. A beavatkozás szükségességéről és mértékéről a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Igazgatója az érintett hatóságok bevonásával dönt. Elsődleges feladat a bejutott szennyeződés helyének a meghatározása, és a további szennyezőanyag bejutásának a megakadályozása. Ha a szennyeződés becsatlakozó csatornán érkezik, a torkolati szakaszt le kell zárni. Szakember bevonásával a holtág vízminőségének a helyreállításához szükséges beavatkozásokat meg kell határozni. Rendkívüli halpusztulás esetén elsődleges feladat a halpusztulás okának megállapítása (oxigénhiány, vegyszerek, mérgezőanyag, stb.) és ezzel egy időben a halászati hasznosító értesítése, illetve a haltetemek eltávolítása, az okozati tényezők megszüntetése. 10. Közcélú vízilétesítmények (stégek) fenntartása 10.1. Általános tudnivalók A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról szóló Kormányrendelet értelmében a víziállás fogalma a következő: a vízi közlekedésről szóló törvény alapján kikötő, illetve úszómű kivételével a meder talajába beépített, vagy a meder talajára támaszkodó tartókra, cölöpökre, talpakra rögzített műtárgy, amelynek részét képezheti a bejáró is, és amely a vízterületnek nem vízgazdálkodási célú használatát teszi lehetővé. A holtágra a KÖTIVIZIG készített egy Egységes Kezelési Tervet (EKT), melynek célja, hogy meghatározza a holtágon történő víziállás elhelyezésre, szabadvízen való tartózkodásra, a víziközlekedés rendjére, valamint a jégen való tartózkodásra vonatkozó előírásokat. A holtágon csak lábakon álló stég engedélyezhető. Felépítményes és úszó víziállás a holtágon nem létesíthető. A víziállás környezetében - a vízen, vagy a parton egyéb építmény, kerítés nem létesíthető. A létesítmény használata során fokozott gondot kell fordítani a környezet-és vízminőség védelmi előírások betartására. 10.2. Jogi szabályozás A vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló Kormányrendelet értelmében „a meder tulajdonosa a meder használatával összefüggésben - a közérdek, illetve a fenntartási szakfeladatok ellátásához fűződő követelmények sérelme nélkül - hozzájárulhat ahhoz, hogy a medret meghatározott vízilétesítmény (kikötői lekötőmű, móló 14
